Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - FONT SÁNDOR (Fidesz):
631 Köszö nöm szépen, elnök úr, a szót. Várhatóan nem használom ki a lehetőséget. Én az eredeti, benyújtott, egyes agrártárgyú törvények utolsó részével, a bortörvény módosításával kapcsolatosan szeretnék néhány gondolatot fölvetni. Ezen belül is tudjuk, hogy több i ndítvány visszatérő, és a 2005 decemberében megfogalmazott szándék gyakorlatilag nem érvényesült. Az előterjesztő megpróbálja most újra életet lehelve ebbe az indítványba, működtetni. 2005ben is több aggályomat kifejtettem ezzel az indítvánnyal kapcsolato san, miközben nem kérdőjeleztem meg azt a szándékot, hogy a magyar borászatnak nagyon nagy szüksége van nemzetközi és hazai bormarketingre, és nagyon nagy szüksége van egy tisztességes ellenőrzésre a borászati termékek vonatkozásában, hiszen a becsületes g azdálkodók legnagyobb ellenfele a termékeket tisztességtelenül piacra juttató “versenytársaik”. Idézőjelbe teszem a versenytársaikat, mert ezt annak sem lehet nevezni. Tehát, önmagában a szándékkal nincsen semmi gond. Azonban a működésével kapcsolatosan sz eretnék fölvetni néhány gondolatot, hogy hogyan látom én, mihez vezethet ez. A magyar bor mintegy 3,54 millió hektoliteres éves forgalmának a 8090 százalékát, ez évjáratfüggő, asztali és tájbor kategóriában forgalmazzuk. A maradék kerül a minőségi vagy a védett eredetű borok kategóriájába. Közismert, hogy az asztali és a tájbor kategória nem marketingérzékeny, sőt egyáltalán nem az. Egyszerűen nem érdekli, nem tudja érdekelni, hogy a marketing őrá hatással vane. Ugyanis nincs rá hatással. Az ő piaci pozí cióját egyedül az árharc befolyásolja. Ez az árharc kíméletlen. Erre lenne jó néhány hatóság, hogy megnézné már, hogy hogyan kerülhet 200 forintos bor néhány multinacionális cég polcára, ami 2 literes PETpalackban kerül forgalomba. Köztudott, hogy nem lét ezik 2 liter bormennyiség 200 forinton előállítva. Nem létezhet! Tehát kíméletlen árharcban érdekeltek sajnos az asztali bort és a tájbort forgalmazók. Ők forgalmazzák Magyarország borászatának 8090 százalékát. Mi fog történni, ha ez a törvényjavaslat ebb en a formában megvalósul? Az, hogy azok, akiket nem érint a marketingprogram, mert ők árharcban érdekeltek sajnos és nem marketingben, befizetik ma Magyarországon ennek az alapnak mintegy 8090 százalékát, és igazából pont őrájuk nem fog hatni az egész elk épzelés, azaz a marketing. Ezért önmagában ez egy igazságtalan megoldáshoz vezet. Pontosan tudom, hogy sokkal igazságosabb lenne, ha a palackonként vagy literenként eladott értékhez kötnénk a befizetési alapot, csakhogy ez az Unió szabályaival viszont elle ntétes, így tömegszabályozás lehet csak, tehát literhez kötött szabályozás lehet. Éppen ezért az egyik javaslatomban azt fogom javasolni, hogy a minőségi kategóriák függvényében kerüljön megállapításra a forgalombahozatali járulék. Ez ne 8 forint legyen, h anem változó mértékű legyen, a négy minőségi kategóriának, asztali, táj, minőségi és a védett eredetű borok kategóriájának megfelelően növekedjen a befizetett alap. (16.20) Ugyanakkor nem megkerülhető egy súlyos kérdés, még akkor sem, ha esetleg ebből nem zetközi szinten kell majd védekeznünk. Kérdéses és ma egyértelmű válasz nincs rá, biztosan tudjuke állítani, hogy a külföldről importált borokra is ki tudjuk vetni a 8 forintot. Erre ma egyetlenegy EUjogokat ismerő szakjogász nem merte azt mondani bizton sággal, hogy igen, ki tudom vetni a külföldi importborra is a 8 forintot. Na most, akkor innentől kezdve jön az izgalmas kérdés: 8090 százalékban asztali és tájbort forgalmazó borász szemüvegén keresztül nézzük csak meg még egyszer, mi történik. Literenké nt befizeti azt a tömegű járulékalapot, amit nem ő fog felhasználni és nem az ő érdekében kerül felhasználásra; egyik nagy sérelem. Második: 8 forint árelőnyben részesítjük azt a külföldi bort, amely jelenleg - most már eddig a hónapig, ebben az évben köze l százezer hektoliter olasz bor került be Magyarországra, és nem fognak, remélem, meglepődni - asztali kategóriában kerül a piacra. Mert 16os az extrakttartalma; olyan legalsó minőségi szinten létező borok kerülnek be, amit más kategóriában nem is gondoln ak az Olaszországból importálók forgalmazni. Tehát a magyar borászat 8090 százalékát forgalmazó borászatok egyszer befizetnek 8 forintot literenként, amire nem tudják, hogy mi történik utána marketingcélból, mert őrájuk ez nem fog hatni,
