Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
576 a bevonások végett eredetileg közti sztviselői elvárásokat tartalmazó szakigazgatási tevékenységbe a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény alapján nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, mert e szervek, illetve szervezetek kijelöléséről a miniszter - ha e szervek, szervezetek felett az alapítói, illetőleg irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben , az érintett miniszterrel együttes rendeletben intézkedik. Komoly probléma még mindig a szakigazgatás szempontjait figyele mbe véve, hogy a feladat jellegétől függően közbeszerzési eljárás keretében nem állami szervezetek részére is adható megbízás. Azokban az esetekben, amikor a feladat jellege miatt nem kell közbeszerzési eljárást indítani, az érintett szervezetek kijelölésé ről az agrárpolitikáért felelős miniszter rendeletet ad ki. Amennyiben e szervek nem a miniszter irányítása alá tartoznak, úgy a jogszabály kiadásához szükséges az államháztartásért felelős miniszter, valamint az alapítói, illetve irányítói jogokat gyakorl ó miniszter egyetértése. Ugyanez vonatkozik a kijelölt szervekkel való megállapodás kötésére is. Hogy is van ez? A Magyar Demokrata Fórum az uniós csatlakozást megelőzően is a szakigazgatás megerősítése és életközeli helyzetekben való alkalmazá sa mellett tört lándzsát mindig. Ám a csatlakozást követően egy elhibázott, életidegen struktúra épült ki. Hadd ajánljam a tisztelt képviselőtársaim szíves figyelmébe Az Európai Unió agrárgazdasága című és a minisztérium közreműködésével és támogatásával k észült kiadvány 2005. évi 1112. számában megjelent riportot, amely a lengyel mezőgazdaság sikeres csatlakozását elemzi. Arra a kérdésre, hogy miért érzik a lengyelek - a gazdálkodók és a hivatalnokok - egyaránt sikeresnek a csatlakozást, a kifizető ügynök ség vezetői azt válaszolták, hogy a kifizető ügynökség a 16 regionális irodájában 5 ezer alkalmazottat foglalkoztat; fő feladatuk a közös agrárpiaci szabályozás zökkenőmentes bevezetése. A 16 megyei hivatalon kívül 314 kerületi hivatal állandó kapcsolatot tart fenn a támogatások kedvezményezettjeivel. Ezzel a szerkezettel olyan versenyképességre törekednek, amely eszköze a multifunkcionális vidékfejlesztés megvalósításának. Ha már a kitérő után visszatérünk az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, meg kell ism ételnünk: a meglévő tapasztalatok és a kialakult magyar viszonyok között némi gyanakvással tölt el a kialakulóban lévő struktúra. Aggályos a titoktartással kapcsolatos szabályozás a bevont személyek körében, míg a köztisztviselőkre mindez magától értetődőe n vonatkozik. Biztosan szükség van erre, vagy egy lengyel mintájú logikus szabályozással egyszerűsíthető a helyzet? A rendelkezésre álló csekély idő miatt még a nyilvántartási rendszerekre utalnék. Óriási mennyiségű inkompatibilis adathalmaz összevonására és egységes adatbázisként való kezelésére sem költségvetési, sem létszámbeli, talán sem szellemi kapacitásbeli fedezetet nem látunk, és nem is egészen értjük, hogy mindezt miért az FVM költségvetésének terhére kell elvégezni. Zárójelben annyi megjegyezhető , hogy nagyon egészséges lenne az ágazat szempontjából a közhiteles magyar földnyilvántartás és a MePAR adatainak egységes kezelhetősége, kvázi átjárhatóságának megteremtése. Borítékolható, hogy a rendszerek közötti átjárhatóság és az adatok egységes kezel ése olyan feladat, amelyet időkorlát felállításával nem vállalhat a szakminisztérium. Ugyanakkor - és ezt mindenképpen ki kell mondanunk - üdvözlendő a támogatási adatok részleges nyilvánosságra hozatalának szabályozása, amelyre miniszter úr korábban ígére tet tett. Reméljük, hogy az adatok analizálása is lehetséges lesz majd. Más megközelítésből összefoglalva az eddigieket: a puding próbája az evés. Szakértőink szerint egyértelmű, hogy először: a törvényjavaslatban megfogalmazott eljárásrend egy alkalmatlan hierarchiában nehezen vagy ésszerű határidőkben nem kivitelezhető, noha szükséges lenne, egyszerűen ma nincs rá létszámkapacitás. Másodszor: a tervezett leépítések miatt a megvalósítás mozgástere tovább szűkül. Harmadszor: mindezt tulajdonképpen elismerve a kormányzat külső erőket kíván bevonni a tervezet végrehajtására. Negyedszer: az ehhez szükséges bizalmi tőke honi viszonyaink között nincs meg. Ötödször: így a mezőgazdaság hozzászólásom bevezetőjében felemlített problémáinak hivatkozott megoldása várha tóan nem lesz zökkenőmentes.
