Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
575 KARSAI PÉTER , az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindig nagy élvezettel hallgatom itt a hozzáértő professzor urakat, volt államtitkár urakat és a tárca hozzáértő embereit is. É n ezzel a hozzáértéssel sajnos nem örvendeztethetem meg itt a tisztelt képviselőtársakat, de a Magyar Demokrata Fórum szakértői is természetesen a törvényjavaslat kapcsán kifejtik álláspontjukat, amit én most közvetíteni fogok. Ismerem a mondást, hogy aki nem tud arabusul, az lehetőleg írja le magának a szöveget (Derültség.) , hogy lehetőleg ne fogjon mellé. Ezért nem leszek ilyen hosszú, nemhogy húsz perc, de talán tíz perc alatt is össze tudom foglalni mindazt, amit a szakértőink ez ügyben írtak. S ha mege ngedik, akkor utána el fogok távozni, merthogy - hadd osszam meg az örömöt, ha már ilyen családias beszélgetés folyik - a hajnalban született fiú unokámat már szívesebben látnám, mint itt a vitát hallgatnám tovább. (Taps.) Köszönöm szépen. Tisztelt Képvise lőtársaim! A törvényjavaslat szellemét elfogadva megállapítható, hogy az agrárgazdaság finanszírozásának uniós elvek szerinti megváltozása, a reform következtében létrejövő európai mezőgazdasági garanciaalap az agrárpiaci támogatások - ideértve a közvetlen támogatásokat is - és egyéb agrárpiaci beavatkozások finanszírozására, míg az EMVA, azaz európai mezőgazdaságividékfejlesztési alap a vidékfejlesztési támogatások társfinanszírozására szolgál, és ezzel hazánkban is megvalósul a közös mezőgazdasági politi ka két pillérének elkülönítése. A reform fő célja, hogy közös szabályokra épülő rendszert alkosson, a két alap létrehozásával elismerje a közös mezőgazdasági politika két pillérének eltérő sajátosságait. A Bizottság a tagállamoknál lefolytatott helyszíni e llenőrzések útján közvetlenül ellenőrzi a kifizető ügynökségek munkáját és az uniós források felhasználását. Amennyiben úgy találja, hogy az alapok forrásait a tagállam nem a közösségi szabályoknak megfelelően használta fel, a tagállam súlyos pénzügyi szan kciókra, legfőképpen levonásokra vagy megvonásokra számíthat, mindazzal, hogy szélsőséges esetben a Bizottság az előlegek, illetve időközi kifizetések folyósítását is felfüggesztheti. A bemutatott s fentebb nagyon röviden vázolt célnak megfelelő eljárásren d alapos áttanulmányozása során mégis azt kell mondanunk, hogy legalább annyi kérdést vagy többet vet fel, mint amennyit megoldani látszik. Mert természetesen üdítő jelenségnek számít, fennhangon üdvözölendő, hogy törvénybe foglaltatik: “a piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében biztosítani kell, hogy a támogatások kifizetéséért és az egyéb intézkedések lebonyolításának végrehajtásáért felelős intézményrendszer működése átlátható, szabályszerű, megfelelően szabályozott és a hatékonyság, g azdaságosság, eredményesség követelményeinek megfelelő legyen”, vagy hogy “a támogatási kérelmeket, pályázatokat az egyenlő esélyek biztosítása mellett bírálják el, a piaci szereplők a jogszabályok keretei között kiszámíthatóan és határidőn belül jussanak hozzá az őket megillető támogatáshoz”. Tisztelt Képviselőtársaim! Sokszor fel is hívtuk a figyelmet arra, hogy ez eddig nem mindig így történt, és kénytelen leszek utalni arra is, hogy tartunk attól, hogy ezután sem lesz minden e tárgyban rendben. Nézzék e l nekem, ha néhány, elsőre talán nem szorosan a tárgyhoz tartozónak vélhető szempontot felvillantva igyekszem bemutatni, mire alapozom mindezt. (12.00) Ebben az országban az MDFes kormányzás óta a köztisztviselői jogállás megítélése - hogy úgy mondjam - h ullámzó. Az a karrieralapú köztisztviselői pályaív és hivatali rendszer, amelynek kialakítására méltán büszkék voltunk, s amelynek alapja a pártpolitikától mentes köztisztviselői magatartás, mára személyi ambícióban sokszor megalázva, romokban hever. Külön ösen érthető ez a mezőgazdasági szakigazgatás területén, ahol is az FMhivatalok le- és felértékelése, át- meg átszabása semmilyen módon nem szolgálta magát az igazgatás bizalmi rendszerét. A bizalmat vastagon szerettem volna szedni, és még egyszer megismé tlem: a bizalmi rendszerét. Ebben a miliőben érhető gyanakvással szemléljük a még oly elfogadható célrendszer érdekében végzendő, átruházott feladatot ellátó szervezetek bevonását célzó törvényi felhatalmazást. Különösen
