Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 27 (52. szám) - A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
549 is utalt, és a bíró sem kivétel. Ő is bűnössé nyilváníthat olyan személyt, aki a vád tárgyává tett bűncselekményt nem követte el. A bírói hiba pedig nem feltétlenül korlátozódik az egyszerű bűncselekményekre, hanem bármilyen ügyben előfordulhat. A téves en kiszabott halálbüntetésekre manapság egyre több példa felhozható, hiszen az utóbbi években sorra derülnek ki olyan esetek, amikor a bíróság kétes vagy megkérdőjelezhető bizonyítékok alapján ítélt el olyan személyeket, akikről ma DNSvizsgálatok vagy egy éb modern kriminalisztikai módszerek segítségével kétséget kizáróan megállapítható, hogy semmi közük sem volt az adott bűncselekményhez. Hangsúlyozom tehát, hogy az állam büntető hatalma nem terjed ki az élet elvételére. Vannak olyan alapvető jogok, amelye ktől senki, még egy gyilkos sem fosztható meg. Ezek közé tartozik az élethez és a méltósághoz való jog. A halálbüntetés ellen igen jelentős érv az is, hogy ez a szankciófajta nem individualizálható. Míg a szabadságvesztés vagy a pénzbüntetés kiszabása eset én a legmesszebbmenőkig figyelembe lehet venni a tett súlyát, körülményeit, az elkövető személyiségét, indítékát, célzatát, bűnössége fokát, a tett és elkövető társadalomra veszélyességét, addig a halálbüntetés esetében mindez lehetetlen. A halálbüntetésbő l nem lehet súlyosabbat vagy enyhébbet kiszabni. E szankció alkalmazásakor a bíró nem tud differenciálni. Ugyanazt a büntetést kell hogy kapja a szimpla gyilkos és a sokszor brutális gyermekgyilkos vagy kéjenc sorozatgyilkos. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a gyilkosságok léte sajnos ma is társadalmi probléma. A legsúlyosabb szankció léte egy társadalomban azt a látszatot kelti, hogy az életellenes bűnözés kérdése megfelelően megoldott, ezáltal pedig a halálbüntetés éppen arról tereli el a figyelmet, hog y gondot fordítsunk a megelőzésre, a gyilkossághoz vezető feltételek - alkoholizmus, szegénység, tudatlanság - felszámolására. A halálbüntetés kérdésének időről időre történő felvetése tehát rossz felé irányítja a figyelmet, így az nemhogy nem hasznos, han em egyenesen káros. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) A mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló tör vényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdé seiről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/2082. sorszámon, a mezőgazdasági bizottság ajánlását pedig T/2082/2. sorszámon kapták kézhez a képviselők. (9.50) Megadom a szót Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztés i miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Öné a szó, miniszter úr. GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány T/2082. szám alatt törvényjava slatot nyújtott be a mezőgazdasági, agrárvidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről. A címből ítélve első látásra úgy tűnik, hogy egy száraz, unalmas jogi szövegről fog szavazni az O rszággyűlés. Ezen expozé keretét is kihasználva szeretném megvilágítani azt a hátteret, amely a javaslat kidolgozását szükségessé tette. Ne feledjük, ma már évente mintegy 400450 milliárd forint
