Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - A két politikai vita időkeretének ismertetése: - „A második Gyurcsány-kormány első éve” című politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter:
4326 előre, mi pedig 23 százalék között növekszünk egy rossz gazdaságpolitika miatt. És ennek az okait 2002 és 2006 között kell keresni. A másik probléma ezzel a mondattal az, hogy eg yszerűen nem igaz. Sajnos, nem vagyunk túl a nehezén. Lehet, hogy a miniszterelnök úr vagy az MSZP frakciója azt hiszi, hogy már túl vannak a nehezén, s lehet, hogy önök túl is vannak a nehezén, de az emberek még biztosan nincsenek túl a nehezén. Amikor 53 százalékkal növekszik a vezetékes gáz ára egyik évről a másikra - a KSH szerint , amikor a távhő díja 38 százalékkal, amikor az élelmiszerek közül a cukor ára 16 százalékkal emelkedik, akkor még előtte vagyunk azoknak az óriási gondoknak, amelyeket egy r ossz gazdaságpolitika okozott az elmúlt években. Ne ringassák magukat abban az illúzióban, hogy túl vannak a nehezén, mert nincsenek túl a nehezén, hiába mondja ezt önöknek Gyurcsány Ferenc. S végül a harmadik dolog, ami összefügg ezzel: most az a végzetsz erű kijelentés hangzik el, hogy a konvergenciaprogram sikeres lesz, mert a konvergenciaprogramot betartjuk. De kérdezem én, a konvergenciaprogrammal fogunk oda eljutni, ahol Szlovákia, Csehország, Lengyelország 2005ben tartott. Önöknek ez lesz a siker? Ön ök ezt kívánják perspektívának a magyar választók számára? Ezt a lemaradást, ezt a leszakadást? Itt nem felzárkózásról van szó, tisztelt államtitkár úr, hanem lemaradásról, leszakadásról van szó. Ha ennyit tudnak mondani az elmúlt egy év értékelésekor, akk or rossz pályán vannak. Most talán még lenne esély arra, hogy egy politikai és gazdasági fordulattal erről a pályáról lejöjjenek. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem, hogy kíváne még valaki szólni, már akiknek egyáltalán van még idejük. Egyedül az MDFnek van még ideje. (Nincs jelentkező.) Úgy látom, nincs hozzászólási igény. Tisztelt Országgyűlés! A képviselői felszólalások végére értünk. Most megadom a szót Kiss Pét er szociális és munkaügyi miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra húszperces időkeretben. Öné a szó, miniszter úr, parancsoljon! KISS PÉTER szociális és munkaügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, é rtékelhetjük úgy a mai délelőtti vitát, hogy volt jobb vitánk itt a Házban már, ugyanakkor nem lehet értéktelennek minősíteni mindazt, ami a hozzászólásokban akár az ellenzék, akár a kormánypártok oldaláról a vita kapcsán elhangzott, mert világossá válik a tévénézők és a rádióhallgatók számára, hogy mi is az álláspontja a megelőző időszakról és a teendőkről a kormánypártoknak, illetve világossá vált, hogy a minősítő jelzőkön túl viszonylag kevés eligazodást ad a választó állampolgár számára az ellenzék java slatairól ez a vita. Azt gondolom, nem jól emlékeznek azok a képviselőtársaink, akik a 2002es kormányváltás időszakát mint egy békeidőszakot élik meg, és így próbálják bemutatni. Úgy hiszem, az idő sokakkal elfeledtette - és ezt Font képviselő úrnak mondo m , hogy 2002ben Magyarország éppen az önök kormányzásának köszönhetően nem volt felkészülve arra, hogy kapcsolódjon ahhoz az esélyhez, amit az európai uniós tagság jelentett. Gondoljunk csak arra - egy területre akarnám most ráirányítani a figyelmet , hogy az agrárium területén például milyen mértékben voltunk elmaradva attól, hogy felhasználhassuk az előcsatlakozási forrásokat. Gondoljunk csak arra - és emlékeztetem is erre a jelenlévőket , hogy is értette volna az Európai Unió a mi nyelvünket, amikor az akkori kormány második embere az agrárium, a vidékfejlesztés kapcsán patakvérről beszélt, ami más európai nyelvre valószínűleg le se fordítható. Ez a helyzet alapvetően akadályozta meg az európai integrációs felkészülésünket abban az időszakban. (A jegyzői székben dr. Hende Csabát Móring József Attila váltja fel.) Tehát nemcsak arról van szó, hogy Magyarország esélyei veszni látszottak, hanem arról is, hogy azt a fajta lehetőséget, hogy Magyarország megragadja ezt az esélyrendszert - hiszen a vált ozás szükséges volt , szótár híján nem lehetett megvalósítani. Őszintén szólva, abban az időszakban
