Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 14 (83. szám) - A két politikai vita időkeretének ismertetése: - „A második Gyurcsány-kormány első éve” című politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY, az MDF képviselőcsoportja részéről:
4275 ide az országot! Nem az ellenzék hib ája az, hogy most itt tartunk, és reformok helyett az omladozó házat kell valahogy egyben tartani! Ezért a koalíció a felelős. Van azért néhány pozitívum, mert most már egyre csúnyábban néznek rám kormánypárti képviselőtársaim. Az egyik a konvergenciaprogr am elfogadása. Ha őszintén beszéltek volna a 2006os választási kampány idején - és azt hiszem, a Magyar Demokrata Fórumon kívül mindenkire igaz, mert mi mondtuk, hogy szeptember 1je nagyon fontos dátum az ország életében: harmadik nekifutásra Brüsszellel el kell fogadtatnunk a konvergenciaprogramot, és az azzal a választási programmal, amivel a nagy pártok nekivágtak a választásnak, nem teljesíthető. Őszintének kell lenni. Akkor legyintettek egyet, és azt mondták, hogy az embereket nem érdekli, azt sem tu dják, hogy mi a konvergenciaprogram - most megtudták. Most megtudták, hogy mi a konvergenciaprogram, mert nyilván a megszorítások ennek köszönhetők. Mérsékelték az államháztartási hiányt, ami derék dolog, és ennek így kell lenni, de azért pezsgőbontásra ni ncs ok. Különösebb dicséret nem jár azért a kormánynak, mert a saját maga okozta pénzügyi válságból valahogy sikerül kikászálódnia. A hiány csökkentése szükséges, de nem elégséges. A pillanatnyi megnyugvás, amelyet tegnap Brüsszelből is visszaigazoltak, cs ak a 2007es költségvetés stabilitásának szól és nem a jövőnek, nem a jövőbe vetett bizakodásnak. És most hadd idézzem Bokros Lajos egykori pénzügyminisztert: “A konvergenciaprogram abból a szempontból rendben van, hogy a költségvetés hiányát leszorítja. C sőd már nem fenyegeti Magyarországot, de a fellendülés sem.” Ez a legnagyobb probléma. A konvergenciaprogram az egyensúly megteremtésének valóban hatásos eszköze lehet, de hol vannak itt a garanciák arra a gazdasági fejlődésre, amely ezt a folyamatot stabi lizálhatja vagy ami a bevételi oldalt növelheti? A volt pénzügyminiszter nem látja azokat a gócpontokat - és ezzel a Magyar Demokrata Fórum teljesen egyetért , amelyek 2009től meglódítanák a gazdasági növekedést. Ebben a rendszerben, ebben a programban, amit önök ebben az egy esztendőben megvalósítottak, nincsenek benne a gazdasági növekedés alapfeltételei. Az eddigi intézkedések önmagukban nem alapozzák meg a fenntartható egyensúlyt. Nem látjuk a garanciáját annak, hogy a hiány nem fog a következő eszten dőkben újratermelődni, ugyanis ha a vállalkozók helyzete romlik, akkor nyilván az adófizetési képességük is romlani fog, és előbbutóbb a költségvetés bevételi oldala csökkenni fog. A kiadási oldalon az egyik legnagyobb tételt a bérek befagyasztása jelenti . Ezt meg lehet csinálni egykét évig, de ez csak egyszeri segítség a költségvetésnek. A reformokról: a reformok kezdeti nagy lendülete alábbhagyott több tényezőnek köszönhetően. Mik ezek a tényezők? Az egyik a koncepciótlanság hiánya. A másik a hatástanul mányok hiánya. Tehát nem tudjuk, hogy egyegy kormányzati intézkedésnek egykétháromnégy éven belül milyen következményei lesznek. Ez láthatóan zavart kelt a döntéshozók fejében is. És van egy harmadik dolog: a koalíción belül nincs meg az egyetértés a r eformok vonatkozásában. Elég csak akár az egészségügyi reformra, elég az oktatási reformra gondolni. A két koalíciós párt nagyokat vitatkozik nyilvánosan meg nem nyilvánosan, és egészen eltérő álláspontot képesek képviselni. A többbiztosítós SZDSZes mode ll ellen naponta olvassuk a támadásokat a médiában a szocialisták részéről. Hiányzik a szakértelem. Nem véletlenül javasoltuk, hogy egy olyan alapot kéne létrehozni, ami a világ olyan sikeres országaiból, ahol már ilyen reformokat végrehajtottak, hívnának olyan szakembereket, akiknek van e téren tapasztalatuk, vannak hatástanulmányaik, ismerik a döntések következményeit. A felsőoktatási reform kapcsán tegnap miniszterelnök úr a Corvinus Egyetemen beszélt. Attól lesz magasabb a felsőoktatás színvonala, hogy bevezetjük - így nem lehet leegyszerűsíteni - a kötelező tandíjat a felsőoktatásban? (Dr. Lamperth Mónika: Ilyet senki nem mondott, Karcsi!) Az már problémák megoldására alkalmas, de a versenyképesség ilyen vonatkozásban ettől direkt és közvetlen módon nem fog javulni.
