Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 11 (81. szám) - A rendőrség morális válságához vezető kormányzati döntéseket, intézkedéseket, mulasztásokat és ezek körülményeit vizsgáló országgyűlési vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
4144 Most soron következik a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/2930. számon, a bizottságok ajánlását pedig T/2930/94. számon kapták kézhe z a képviselők. Ismételten indítványozom, hogy összevontan tárgyalja meg az Országgyűlés a módosító javaslatokat. Kérem, aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az összevont tár gyalást elfogadta. Megnyitom a vitát az ajánlás 183. pontjaira. Elsőként megadom a szót ötperces időkeretben Pósán László képviselő úrnak, Fidesz. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Az ajánlás 5. pontjában egy olyan javaslatot terjesztettünk e lő, amely a szenátus határozatképességére vonatkozik. Ezzel kapcsolatban a bizottsági ülésen is mutatkoztak az álláspontok közeledésére irányuló jelek és magatartások. Szeretném, ha ezt a szavazáskor is tudnánk érvényesíteni. Ugyanis egyszerűen arról szól a dolog, hogy a szenátus határozatképességét ahhoz az általános elvhez, gyakorlathoz szeretnénk a módosító javaslatban igazítani, ami többek között itt a parlamentben is működik, nevezetesen 50 százalék plusz 1 fő szükségeltetik a határozatképességhez és a döntésekhez is, nem pedig az a 60 százalék, amit az előterjesztés tartalmaz. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben nehéz lenne bárminemű pártálláspontot belemagyarázni a szövegbe, ezt a józan ész is így diktálja. A javaslat 6. pontjában továbbra is a dokto ri iskola létesítésével kapcsolatos felvetésünk szerepel. Szeretnénk kérni a kormányoldal részéről, hogy a doktori iskola létesítésének eljárási rendje és feltételei értelemszerűen kormányhatáskörbe tartozó kérdés, viszont ezen belül számos dolog, amit az eredeti kormányelőterjesztés tartalmaz, olyan kérdésköröket érint, amelyek az egyetemek belső működését érintik. Nevezetesen az egyetemi autonómiát sértő dolgok, és ilyen értelemben alkotmányos aggályainkat megfogalmaztuk. Úgy véljük, hogy a 6. pontban sz ereplő javaslattal ezt a problémát orvosolni lehet, és ki lehet húzni a méregfogát az alkotmányosságot, illetve az autonómiát sértő előterjesztéseknek. Az előterjesztések között több is foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a felvétel milyen módon történjen. Itt szintén körvonalazódni látszott az, hogy hogyan és mint képzelik el a parlamenti pártok a jövőt illetően a felvételit. Azt hiszem, hogy akár kormánypárti, akár ellenzéki előterjesztésről is volt szó, a tekintetben mutatkozni látszik egy konszenzus, ho gy az emelt szintű érettségit a felvételi során a későbbiekben mint egyfajta követelményt vezessük be. Ezt mélységesen helyeselni is tudjuk. Még egyszer mondom, nem presztízskérdés, hogy mely javaslatot fogadjuk el, a lényeg az, hogy tartalmi szempontból e tekintetben előbbre lépjünk. Kifejezetten szeretnénk ezt üdvözölni. A jogorvoslattal kapcsolatosan - gondolok a 25., 26. pontra, vagy a későbbiekben is több ilyen javaslat is szerepel - a 25. pontban vagy akár a 26. pontban megfogalmazott javaslat is élet szerű, és ráadásul a jog szelleméhez is igazodik az, hogy a megkezdett jogorvoslat befejezésének joga illesse meg azokat is, akiknek időközben a hallgatói jogviszonya már megszűnt, mert teszem azt, befejezték a főiskolát vagy az egyetemet, de ugyanakkor va n egy lezáratlan ügyük. Ha más nem, csak az önbecsülés szempontjából is, de egyébként a jog eljárási szabálya is azt igényli, hogy a megkezdett ügyeket, hacsak a felek kölcsönösen nem kérik annak megszüntetését, le kell zárni. Azt hiszem, hogy ezt érdemes lenne megfontolni. Ugyancsak kérdéses volt, és talán itt is kialakítható némi konszenzus és közös gondolkodás, ami a tudományos kutatók kérdéskörét érintette. Szintén több ajánlási pont, a 29estől kezdődően több ajánlási pont is foglalkozik ezzel, hogy a kutatói munkakörhöz mi tartozik és mi nem, megilletie a kutatókat is például az úgynevezett alkotói szabadság vagy nem illeti meg, illetve milyen kutatói feladatokat lehet rájuk bízni még, a munkakörükbe nem tartozik vagy beletartozik. Azt hiszem, hogy it t szintén voltak konstruktív javaslatok mind a két részéről. Reményeim szerint megfelelő bizottsági módosítók születnek is, amelyek ilyen értelemben összeboronálják a két oldal észrevételeit.
