Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 6 (80. szám) - A döntés-előkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - VÉGH TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója:
3992 A gazdaság és a kormányzati működés hatékonyságának javítása olyan kérdéseket is érint, amelyeket csak az adminisztratív adatok segítségével lehet vizsgálni . Ilyen kérdés például a feketegazdaság terjedelme és a gazdaság fehérítésének elősegítése. A kormányzati intézkedések hatását úgy lehet mérni, hogy az APEH összekapcsolja néhány száz, véletlenül kiválasztott egyén több évre vonatkozó adatát, ebből látható az, hogy nőtte a befizetés. Ha ezekhez az adatokhoz hozzákapcsoljuk az egészségpénztár adatait is, akkor ki tudjuk szűrni a legtöbb egyedi hatást, a gyest, a táppénzt, az öröklést, egyebeket, és meg tudjuk ragadni az intézkedések tiszta hatását. Mindez t ermészetesen az egyének személyes azonosítása nélkül történik, hiszen a hatásvizsgálathoz erre nincsen szükség, és a törvényjavaslat alapján lehetőség sem lesz. A javaslat tehát az egyértelmű szabályozási környezet kialakításával a személyes adatok teljes körű védelme mellett feloldja az adatigény és az adatvédelem közti ellentétet, és erősíti az adatkérők jogait. Ezáltal javulhat a döntéselőkészítő és utólagos hatásvizsgálatok színvonala, és így a kormányzati, illetve parlamenti döntéshozatal hatékonysága is. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetése következik, 55 perces időkeretben. Legelőször me gadom a szót Végh Tibornak, aki a költségvetési bizottság előadója. Parancsoljon! VÉGH TIBOR , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sokszor számon kérjük, számon kértük már a kormán yzati és a parlamenti döntések előtt a megfelelő hatásvizsgálatokat. Tudjuk jól azonban, hogy a komplex hatásvizsgálatok sokszor nem olcsók, és leginkább időigényesek, hiszen az adatokat ezeknél a komplex vizsgálatoknál újból és újból fel kell venni. A T/3 029. számú törvényjavaslat a mikroszintű adatok adatkezelésének szabályait rendezi. Aggregált KSHadatokból vagy esetleg nem is létező statisztikai adatközlésekből nem lehet összetett kérdéseket megválaszolni. Államtitkár úr mondott kéthárom példát rá, ho gy melyek ezek a kérdések. Az adatok azonban legtöbbször fellelhetők az adminisztratív adatbázisokban a költségvetési szerveknél. A törvényjavaslat feszes garanciákkal oldja meg a mikroszintű adatok védelmét, ezáltal közölhetők az adatok az információs önr endelkezési jog sérülése nélkül is. A javaslatot az adatvédelmi biztos előzetesen véleményezte. A törvényjavaslat tehát a közpénzek és az uniós támogatások hatékonyabb felhasználását segítheti elő, így a költségvetési bizottság ellenszavazat nélkül, 6 tart ózkodás mellett általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most az emberi jogi bizottság állásfoglalásának az ismertetésére kerül sor, Tóth Gyula képviselő úr á ltal. Parancsoljon! TÓTH GYULA , az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagjainak döntő t öbbsége, nyilván elsősorban az emberi jogok védelmét szem előtt tartva, egyetért azzal, hogy a költségvetési szervek egyes, törvényben szabályozott feladataik ellátásához adatokat gyűjtenek természetes személyekről és gazdasági szervezetekről. Azzal is egy etért, hogy ezek az adatok elsősorban adminisztratív célokat szolgálnak, de felhasználhatóak a kormányzati döntések sokszor elmaradtnak vélt hatásainak vizsgálatára is, különösképpen akkor, ha ezeknek a hatásvizsgálatoknak az a célja, hogy a közpénzek elkö ltésének eredményességét mérjék és feltárják, hogy a szabályozás vagy a közpénzek elosztásának módosításával növelni lehessen az eredményességet.
