Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 5 (79. szám) - Egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
3958 illetőleg a jogszabályok kihirdetésével kapcsolatosan született jogi normák, például az 1974. évi 24. törvényerejű rendelet vagy ezt megelőzően az 1954. évi 26. törvényerejű rendelet csupán azt mondta ki, hogy hogyan kell egy jogszabályt hatályba léptetni. De nemcsak az 1945 utáni, hanem az azt megelőző időszakra is ez volt a jellemző, sőt akkor még ilyen normák sem léteztek. Ennek következtében olyan fura helyzetek állhatnak elő, hogy például 1905ben, az úgyn evezett nemzeti ellenállás időszakában ebben a Házban a nemzeti ellenállást egy Ulászló korabeli törvényre alapozták, az 1504. évi I. törvénycikk 5. és 6. §ára, és ezt megtehették, mert az 1867 után született normák, amelyek a közadók kezeléséről szóltak, nem helyezték hatályon kívül azt a törvénycikket, amely bizonyos esetekben megtiltja az önkéntesen befizetett adóknak a központ felé történő továbbítását. De a hatályos jogrendszer megtisztításának a hiánya vezethetett ahhoz is, hogy amikor 1920ban az I. törvénycikkel a kormányzói tisztséget felállították, akkor hivatkozási alapul az 1446. évi I., VII., VIII. és IX. törvénycikk szolgált. Az az elv érvényesült, hogy lex posterior derogat priori. De hogy mi az, ami ténylegesen változik, ezt nem lehetett szá mos esetben megtudni. A választási törvényeket hoznám fel példaként, amikor az 1918. évi XVII. törvénycikkel, a Vázsonyiféle reformjavaslattal valamelyest demokratizálódott a választójog; akkor csak azt mondta ki ez a törvénycikk, hogy mindazok a törvényi rendelkezések, amelyek ezzel ellentétesek, hatályukat vesztik, de nem derült ki, hogy melyek ezek a törvényi rendelkezések. (1.00) Ebből aztán az a helyzet következett, hogy 1925ben, amikor megalkották a választójogról a következő, az 1925. évi XXVI. szá mú törvénycikket, akkor mondták ki, hogy például hatályukat vesztik az 1871. évi XXXIII. törvénycikk rendelkezései, miközben már több választást bonyolítottak le, így 1920ban és '22ben, egészen más jogszabályok alapján. Ily módon tehát olyan helyzet állt elő, amire már az államtitkári expozé, illetőleg a törvényjavaslat indokolása is utalt, hogy lehetetlen megmondani azt, hogy ma tulajdonképpen melyek a hatályos jogszabályok, és melyek azok, amelyek már nemcsak tartalmilag, hanem formailag is érvényüket v esztették. Ezért rendkívül hasznos, rendkívül célravezető az a megoldás, amely nem azt keresi, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyek hatályon kívül helyezendők, hanem kizárólag abból az elvből indul ki, hogy melyek azok a jogszabályok, amelyek hatályban maradhatnak az 1989. október 23a előtti időszakból. Ha megnézzük a mellékletet, amely a hatályban maradó törvényeket és törvényerejű rendeleteket tartalmazza, megállapíthatjuk, hogy a dualizmus korából 26 törvénycikk marad hatályban, a két világháború kö zötti időszakból 76 törvénycikk, az 194589 közötti időszakból pedig 35 törvénycikk, illetőleg törvény. Ha megnézzük, hogy mi a tárgya ezeknek a törvényi szintű normáknak, akkor megállapíthatjuk, hogy a dualizmus kori 26 törvénycikkből 22 nemzetközi szerző dés, a két világháború közötti 76 törvénycikkből 75 az, és az 194589 közöttieknél is 13 olyan törvényi szintű jogszabályt találunk, amelyek nemzetközi szerződést cikkelyeznek be. A hatályban maradó 320 törvényerejű rendelet túlnyomó többsége szintén nemze tközi szerződést tartalmaz. Ez egyben azt is világosan mutatja, hogy az állam jogi szabályozottságának a legtartósabb elemei a nemzetközi szerződések, még akkor is, ha egyesek címük, tárgyuk alapján ma már túlhaladottnak tűnnek. Egyetlen példát mondanék. V an a mellékletben például egy magyarafgán barátsági szerződés, amellyel kapcsolatosan el lehetne gondolkodni, hogy egyáltalán szükségese a mai viszonyok között, amikor egyébként Afganisztánban segítséget nyújtunk az újjáépítéshez, ennek a törvénycikknek a hatályban tartása, és kiderül, hogy szükséges, mert ez volt az a törvénycikk, amely alapján Magyarország - akkor még a Magyar Királyság - és az akkor még szintén királyság államformájú Afganisztán diplomáciai kapcsolatot létesített. Azt is világosan látn unk kell, hogy ez a törvényjavaslat nemcsak a törvényi szintű, hanem az az alatti jogszabályok megtisztítása terén is döntő lépést tesz. Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy a kormány, illetve jogelődjei, illetőleg a kormány és jogelődjei tagjai által k iadott rendeletek esetében ugyanezt a módszert alkalmazzuk. Tehát egy külön jogszabályban soroljuk fel azokat a
