Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 5 (79. szám) - Egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
3957 technikai dereguláció célja az, hogy áttekintse, a korábbi társadalmi rendszerek idején alkotott jogszabályok tartalmilag elavultnak tekinthetőke. Ebből a szempontból is a rendszerváltás időszakát indokolt korszakhatárnak tekinteni, hiszen elsősorban az ezt megelőző időszakból maradtak ránk teljes egészében elavult, ezért hatályon kívül helyezhető jogszabályok. A törvényjavaslat kidolgozása természetesen a tételesen hatályon kívül nem helyezett törvények teljes, tételes áttekintését igényelte. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a törvényjavas lat tárgyává tett időszak tekintetében magában foglalta a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvények mindeddig elmaradt teljes áttekintését is. Az áttekintés eredményeképpen bizton mondhatom, hogy a törvényjavaslat elfogadása esetén csak azok a törvények maradnak hatályban, amelyek érdemi, alkalmazható és alkalmazandó rendelkezéseket tartalmaznak. Tisztelt Országgyűlés! Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat minden eddigi törvényalkotásnál nagy obb mértékben járulhat hozzá a jogrendszer megtisztításához, áttekinthetővé tételéhez és legfőképpen a hatályos normák körének pontos felmérhetőségéhez. E célok megvalósítása érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, támogassa a törvényjavaslat elfogadását . Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az alkotmányügyi bizottság jelezte, hogy nem kíván előadót állítani. A képviselői felszólalások következnek. Írásban jelentkezett két képviselő, elsőként Wiener G yörgyé a szó. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a magyar jogrendszert teljesen új alapokra helyezi. Látszólag éppúgy, mint a tavaly elfogadot t 2006. évi CXIX. törvény esetében, csupán egy technikai változtatássorozattal állunk szemben, egy technikai deregulációt hajtunk végre. Valójában azonban a jogrendszert megtisztítjuk mindazoktól a jogszabályoktól, amelyek már nem hatályosak ténylegesen, f ormailag azonban azok maradtak, és csupán azokat a jogi normákat tartjuk meg a jogrendben, amelyek ténylegesen érvényesülhetnek, amelyek ténylegesen joghatást válthatnak ki. Az államtitkári expozéban már elhangzott az az alapvető elv, amin ez a törvényjava slat alapul. E törvényjavaslatnak az alapzatát az a jogelv alkotja, hogy a módosító, az átmeneti, illetőleg a hatályon kívül helyező rendelkezések amikor a funkciójukat már betöltötték, kiiktathatók a jogrendszerből, hiszen azok a változtatások, amelyeket végrehajtottak, az alapjogszabályokba már beépültek. Ez az az alapelv tehát, amin maga a törvényjavaslat alapul. Ilyen elvet korábban a deregulációs törvények sem tartalmaztak. Voltak ugyan kísérletek a régebbi időszakokban is, hogy átfogó jogtisztítást ha jtsanak végre, igazából azonban csak az Alkotmánybíróság ma már említett 4/2006. határozata teremtette meg a biztos elvi alapokat ahhoz, hogy egyáltalán a jogrendszer átalakításához, megtisztításához ezt az eszközt alkalmazni lehessen. De miért is szüksége s ez a változtatás? Döntően azért, mert - miként erre az államtitkári expozé is utalt - ma egyszerűen lehetetlen megmondani, hogy formailag mely jogi normák vannak hatályban. Ennek az az oka, hogy akár lezajlottak rendszerváltások, akár egy adott rendszere n belül zajlott a jogrendszer átalakulása, nem történt meg vagy csak nagyon rendszertelenül a már ténylegesen hatályukat vesztett jogi normák hatályon kívül helyezése. Talán meglepő, de Magyarországon először a hatályon kívül helyezéssel kapcsolatos pontos jogi szabályozás csak 1987ben született meg. Az 1987. évi XI. törvény 13. §a mondja ki azt, hogy egy jogszabály akkor veszti a hatályát, ha egy másik jogszabály hatályon kívül helyezi, vagy ha maga az érintett jogszabályban megállapított határidő lejár. Ezt megelőzően a jogalkotással kapcsolatosan,
