Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 5 (79. szám) - Egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3956 legyen. Ezt az alapvető elvárást azonban a Magyar Köztársaság jogrendszere jelenleg nem képes teljesíteni. A jogszabályok kihirdetésének az alkotmányos rendszerváltást megelőzően érvényesült gyakorlata ugyanis nem teszi lehetővé azt, hogy a j ogszabályok hatályosságát egyértelműen megítélhessük. A jogállami jogalkotás ugyan következetesnek mondható abban, hogy az új jogszabályok megalkotását minden esetben a korábbi joganyag tételes deregulációja kíséri, a rendszerváltást megelőzően keletkezett joganyag mindenre kiterjedő felülvizsgálata azonban mindeddig elmaradt. Az elavult jogszabályok hagyományos zárónapja a rendszerváltozás előtti állami jogban 1944. december 31. volt. Az ezt megelőzően kiadott jogszabályokat tételes jogi alap nélkül, formá lis hatályon kívül helyezés hiányában is a társadalmi viszonyok megváltozására hivatkozva nem tekintették alkalmazandónak. Egy adott jogterület újraszabályozása során sokszor ettől függetlenül is elmaradt a tételes dereguláció. Ebben a helyzetben hiába tűn ik egyértelműnek a legtöbb szabályzat életviszony tekintetében, hogy melyik normát kell alkalmazni, nem zárható ki, hogy a jogalkalmazónak esetről esetre kell sok évtizeddel korábban alkotott jogszabályok alkalmazhatóságáról döntenie. A jogállam viszonyai között tartósan fenn nem tartható állapotnak nem kell szükségszerűen így maradnia, mivel a jogalkotás képes arra, hogy a régi jogszabályok hatályossága tekintetében egyértelmű helyzetet teremtsen. A törvényjavaslat ezt az egyértelmű helyzetet kívánja a jog biztonság követelményének megfelelő teljes, minden 1989. október 23. előtt kihirdetett jogszabályra kiterjedő rendezéssel megteremteni. Erre azonban az eddigi törvények esetében követett, a hatályon kívül helyezett normákat megjelölő deregulációs megoldás már nem alkalmas. Ennek érdekében a törvényjavaslatban felsorolt törvények és a javaslathoz kapcsolódó kormányrendeletben felsorolt kormányrendeletek és miniszteri rendeletek kivételével minden 1989 előtt kihirdetett központi jogszabály, valamint az ezen i dőpont előtt alkotott minden egyéb norma, köztük tanácsi rendelet, minisztertanácsi határozat, miniszteri utasítás, körlevél hatályát veszti. (0.50) Mivel az említett kormányrendeletben fel nem sorolt rendeletek a törvényjavaslatban foglalt rendelkezés ere jénél fogva vesztik hatályukat, a törvényjavaslat elfogadása kényszerítőleg hat a rendeleti szintű joganyag felülvizsgálatára is. A dereguláció technikáját korszerűsítve emellett a törvényjavaslat nem csupán teljes jogszabályokat, hanem a modern jogalkotás i elveknek megfelelően a már végrehajtott, ezért tartalmi értelemben hatálytalan módosító, hatályon kívül helyező és átmeneti rendelkezéseket is hatályon kívül helyezi. Az Alkotmánybíróság a 4/2006. határozatában rögzítette: a törvényi rendelkezések megsem misítése nem érinti a megsemmisített törvénnyel módosított, megváltoztatott törvények és a megsemmisített törvényi rendelkezések által a jogrendszerben végrehajtott más változások, módosítások, különösen a hatályon kívül helyezések érvényességét. Ebből köv etkezően az Alkotmánybíróság megerősítette azt a jogalkotási elvet, amely szerint a végrehajtott módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések hatályban tartása felesleges, mert az alaprendelkezésbe beépült módosító rendelkezések, végrehajtott hatályon kívül helyezések a továbbiakban joghatást már nem váltanak ki. A törvényjavaslat, ahol az szükséges, gondoskodik a hatályon kívül helyezendő módosító törvényekben elhelyezett, a módosító jogszabályokba átmeneti jelleg hiányában rendszertanilag nem illeszke dő rendelkezések, több esetben jogalkotásra vonatkozó felhatalmazások alapjogszabályba illesztéséről. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat a jogrendszer formai megtisztításának határnapjaként a jogállamot megteremtő alkotmánymódosítás hatálybalépésének időpontját választja. 1989. október 23a a jogrendszer tekintetében határvonalat képez. A jogállam előtti és a jogállami időszakot választja el egymástól. E dátum meghatározásának ugyanakkor gyakorlati jelentősége is van. A