Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 4 (78. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3727 Először is szeretném elmondani - elsősorban László Tamás képviselő úrnak, aki az irgalom és igazság összefüggését immáron másodszor fejtette ki ebben a vitában , hogy sem a kormán y, de feltételezem, hogy egyik oldalon ülő parlamenti képviselők sem akarnak sem fejetlen, sem kegyetlen törvényt alkotni. Ne feltételezzen olyat egy benyújtott törvényjavaslatról, ami nincs abban benne! Minden egyes alkalommal vissza fogok utasítani minde n olyan feltételezést, ami nincsen sem a kormány szándékai között, sem a leírt törvényjavaslatban, ez esetben különösen nincs, erre szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét. Több ellenzéki képviselő, Iván László, László Tamás, azt hiszem, talán Mátrai M árta is egy más összefüggésben utalt rá, és tényleg a módosító indítványokból is látszik a 11., 12., 13., illetve ezzel összefüggésben a 49., 50., 51. ajánlási pontokban, hogy azt szeretnék, hogy a törvény melléklete állapítsa meg a Rehabilitációs Szakértő i Intézet eljárását, mondjuk így, a komplex minősítés ügyét és a komplex rehabilitáció kérdését. Arra szeretném felhívni a képviselő hölgyek és urak figyelmét, hogy a törvényjavaslat 33. §ában a kormány kapna felhatalmazást ennek a részletes szabályainak a kialakítására. Sokkal többről és alaposabb szabályozásról van szó, mint a javasolt melléklet, sokkal alaposabban kell azokat az eljárási szabályokat megalkotni, ami például a komplex minősítés szabályait illeti. Azt gondolom, hogy ezzel a 33. §sal azt a z igényt, hogy ezt a három kérdéskört szabályozni kell, teljesíti a javaslat; azt valóban nem, hogy önök bizonyos részét törvényi szinten akarnák szabályozni. Azt gondolom, az a magyar jogban nem általános gyakorlat, hogy egy részét valaminek törvény szabá lyozza és egy másik részét kormányrendelet, inkább az szokott lenni a felfogás, hogy megállapítja a törvény, hogy vannak ilyen eljárások, és az eljárások szabályait viszont felhatalmazással átadják a kormánynak. Ezt a gyakorlatot folytattuk tovább a törvén yjavaslatban, ebben megértésüket szeretném kérni, de a szakmai igénynek eleget kívántunk tenni a törvényjavaslatban is. Kelemen András képviselő úrnak immár másodszor felvetett 60 milliárd forintos problémáját másodszor válaszolom meg ismételten a távollét ében, mert felveti, aztán távozik a teremből, és aztán újra felveti, hogy nem kapott rá választ; csak azért, mert vagy nem nézi meg a jegyzőkönyvet, vagy nincs jelen a vitában, ezért ismételten elmondom. A 60 milliárd forint mint fejlesztési forrás a rehab ilitációs rendszer átalakítására, az egy másik 60 milliárd, mint ami az akadálymentesítésre, a társadalmi megújulás operatív programban, regionális operatív programokban és a társadalmi infrastruktúra operatív programban megfogalmazódik. Ha figyelemmel kís érik az operatív programok társadalmi vitáját, akkor láthatják, hogy ez így van, nem állítok mást, mint ami a tény. Többen felvetették, hogy van mód bizonyos részletkérdésekben a parlamenti patkóban megállapodásra, én is így látom. Körülbelül öt olyan téma kört látok, amiben vagy valamelyik képviselő által beadott kapcsolódó módosító indítvány mellett vagy annak környékén bizottsági kapcsolódó módosító indítvány mellett létrejöhet kompromisszum. Ilyen az a kérdés, amit legutoljára Béki Gabriella említett: ha önkéntesen, tehát valaki saját maga csonkolja meg magát, ez hogyan számítson, elessen vagy ne essen el, valóban egy komplexebb megítélést igénylő ügyről van szó. Azért, mert valaki szándékosan okoz magának sérülést, az lehet mentális okokból, pszichológia i okokból, és ezért nem kellene, hogy elessen a juttatástól. Értjük ezt a komplexebb megközelítési igényt, és természetesen készek vagyunk ebben elállni az előző javaslattól. Ilyen a feléledés kérdése, amiben úgy látom, hogy lehetséges kompromisszumokat kö tni. Ilyen az a valóban a törvényjavaslatban szigorúan felállított szabály, hogy akit feketemunkán fognak, az essen el a juttatástól, de ennek a bizonyítása a mai eljárási rendben kiszolgáltatottságot okozhat a munkavállalónak azzal, hogy a mai szabályrend szer szerint a munkáltató jelenti be, és ő nem tudja ellenőrizni. Mindaddig, amíg ennek a lehetőségét meg nem teremtjük, addig valóban más logikát kell alkalmazni, és szerintem azon a ponton lehet kompromisszumot kötni, hogy a tőle elvárható magatartást ta núsítsa, vagyis ha a munka törvénykönyve szerint munkaszerződést kell kötnie, akkor legyen munkaszerződése, és mivel bejelentési kötelezettsége van az együttműködési megállapodás
