Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 4 (78. szám) - A rehabilitációs járadékról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz):
3722 Köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsá k Sándor) : Köszönöm, Mátrai Márta képviselő asszony. Két percre megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! A módosító javaslatokat végignézve én is a zt látom, hogy többféle kérdésben hasonlóan keresték a megoldásokat ellenzéki és kormánypárti képviselők. Az is megragadható, hogy melyek a legneuralgikusabb pontjai a törvénynek. Bizonyára lehetett volna tovább csiszolni a javaslatokat, bár a lehetőség ad ott volt, hiszen egy hét kimaradt - hogy így mondjam - a tárgyalásból. Az is igaz, amit Ékes József képviselőtársam mondott, hogy sok bizottság ma tárgyalta, és ma derült ki, hogy igazából melyeket támogatják, melyeket nem. De ez sem teljesen így van, hisz en például a költségvetési bizottság már az elmúlt héten tárgyalta a javaslatok egy részét, és az interneten keresztül már meg lehetett volna nézni, mi hogy van. Kétségtelen, hogy lehet találni összefüggést. Én például a legfontosabb elemnek azt tartom, am ivel Jauernik Istvánnal foglalkoztunk, és arra kerestük a választ, hogy a rehabilitációs járadék vagy a rokkantnyugdíj mellett mennyit lehet keresni. Ez fontos kérdés. (22.20) Erre adtunk be egy kompromisszumos javaslatot, amihez van kapcsolódás ellenzéki oldalról, például a járadék esetében a 15., 16. ajánlási pontban lévő javaslatok. Úgy gondolom, hogy kompromisszumos megoldásként nem feltétlenül csak a kormányzati és az ellenzéki képviselők közötti kompromisszumot kell keresni , hanem nekünk, kormánypárti képviselőknek még az előterjesztővel való kompromisszumot is keresnünk kell, és talán annál a pontnál, amit benyújtottunk javaslatot, még lentebb kell mennünk. De egészen biztos, hogy ezen a területen kell valami előrelépést te nnünk a jelenlegi gyakorlathoz képest. Majd ehhez kérem a támogatást. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Farkas képviselő úr. Kettő percre megadom a szót Ékes József képviselő úrnak, Fidesz. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr, a szót. Örülök annak, ami t Farkas képviselőtársam mondott, mert ha megnézzük, amit Mátrai Márta is mondott, a 3., 4., 5., 6., és van a 48., 49., 50., van a 15., 16., tehát valóban a kiegészítés kérdésköre. Van mód és lehetőség arra, hogy bizottsági ajánlással valóban összefésülni ezeket a módosító indítványokat, és megkeresni a közös pontot, hogy valóban jobbá lehessen tenni, mert Béki Gabriella is nyújtott be módosító indítványt, voltak közös módosító indítványok. Az embernek tényleg van egy hiányérzete. A költségvetési bizottság csak kimondottan költségvetési oldalról vizsgálja a kérdést. Eljárásrendben, a rehabilitáció megállapításában és annak folyamatában nem vizsgálódik. Pontosan, amit Iván professzor úr is mondott a 48., 49., 50esnél, pontosan arra próbál rávilágítani, hogy az legyen kerek, az legyen mindenki számára megnyugtató. A 15., 16. pontnál, módosító indítványnál a kereseti viszonyok, tehát a jogosultság és a hozzá kapcsolódó munkavégzésből eredő kiegészítő forrás lehetőségét kell vizsgálni. Azt javaslom és azt kérem, mert mindenki részéről a jó szándék van, hogy a bizottsági ülésen bizottsági módosítóval lehessen úgy a végső szavazásba eljutni, hogy valóban minden egyes módosító indítvány, nem azt mondom, hogy az összes, úgysem lehet az összeset, de minden egyes olyan módosító indítvány, amely mind a két oldal részéről kritikusan van megfogalmazva, és mégiscsak közelít egymáshoz, legalább egy bizottsági ajánlással legyen benyújtva. Úgy érzem, hogy akkor mindkét oldal részéről tulajdonképpen elfogadhatóvá válik maga a t örvény. Tehát a szándékot próbáljuk meg úgy összefésülni, úgy összehozni, hogy valóban abból tényleg egy olyan kerek
