Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 4 (78. szám) - Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3713 reagálni a vitában elhangzottakra, sőt még életvezetési tanácsokat is kaptam elnök úrtól, amit utólag köszönök. Akkor nem éltem vele, egy másik alkalommal igen. Bernáth Ildikó képviselő asszonynak szeretném mondani, hogy újra és újra ugyanazt a fogalmazást használja, ezért mindig kénytelen leszek kijavítani: nem csökkent a munkahelyek száma Magyarországon . 2002 óta folyamatosan növekszik a foglalkoztatás Magyarországon. Ha ön csak egyetlen pillantást vetne a KSH adataira, akkor az állításomat igazolva találná. Azt szeretném kérni, hogy ha ezzel akar érvelni, hogy csökken a munkahelyek száma, akkor keressen valami olyan statisztikát a múlt századból - vagy nem tudom, honnan , amelyre majd ez igaz lesz, de akkor nevezze meg, hogy melyik évekre gondol. Az elmúlt öt esztendőre nem igaz, hogy csökkent a munkahelyek száma Magyarországon. Ami a vitatott 5. és 8. §t illeti, hiszen ekörül mozogtak a módosító indítványok, és ide vehetjük bizonyos értelemben a 3. §t is, e három paragrafus tekintetében folyamatosan tárgyaltunk az Országos Érdekegyeztető Tanácsban a munkáltatókkal és a szakszervezetekkel. Különböző ko mpromisszumos megoldási módok környékén próbáltunk egyezséget létrehozni, ez az egyezség azonban a mai napig nem jött még létre. A munkáltatók jelentős kompromisszumokat elfogadva, a törvényjavaslat szövegét el is tudták volna fogadni, a munkavállalók azon ban nem. A legvitatottabb valóban az 5. § volt, de itt számos félreértés van, és erre szeretném felhívni a figyelmet. Bár a szavazások végkimenetelét nem szeretném megjósolni, és a kormány is még egyszer mérlegelni fogja az Országos Érdekegyeztető Tanácsba n elhangzott érveket, de azt azért mindenképpen el szeretném mondani, hogy a jelenlegi 5. §ban az a bizonyos kívülmaradás intézménye ott tart - hogy a szakértők szóhasználatát is mondjuk , hogy az nagyonnagyon beszűkített feltételrendszerben jelenik meg a munka törvénykönyvében. És azért ebben a konstrukcióban, mert a hatályos munkaidőirányelv az eltérést, az optoutot kizárólag különmegállapodáshoz köti. (21.40) Tehát ez kifejezetten amiatt szerepel így a szövegben, mert ezt így írja elő a munkaidőirá nyelv. Nem tudtunk más megoldást találni, mert egyébként az impeachment eljárást elindította az Európai Bizottság Magyarországgal szemben, tehát nem lehet most olyan törvénymódosítással előállni, ami nem felel meg az Unió irányelvének. De az 5. § rendkívül szűk keretek közé szorítja, azt mondja, hogy csak abban az esetben lehet ezt használni, ha kollektív szerződés van érvényben az adott cégnél, és a kollektív szerződés érvényben léte azt a lehetőséget is kizárja, hogy egyéni megállapodással ki lehessen lép ni a kollektív szerződés keretéből. És még számos feltétel van, én ezt most nem akarom visszaidézni, hiszen mindannyiunk előtt ott van a szöveg. Ettől függetlenül azt kell mondanom, hogy valóban egy fordulat értékű változás a munka törvénykönyvében, függet lenül attól, hogy becsléseink szerint néhány ezer munkahelyet érintene az 5. §, elsősorban közüzemeket, folyamatos üzemben tevékenykedő vállalkozásokat, vállalatokat, aminél a szolgáltatásellátás, a közüzem működése, a gazdaság működése és stabilitása szem pontjából megfontolandó egy ilyen szabályozás. Kétségtelenül értem a szakszervezeti ellenérveket e tekintetben, hogy ezt a fajta kívülmaradás intézményét egyáltalán nem támogatnák a magyar munka törvénykönyvében, annak ellenére, hogy egyébként az európai s zakszervezeti szövetségek az európai irányelv esetében nem zárkóztak el ettől. Ami a 8. §t illeti, itt kénytelen vagyok újra exponálni ezt a sajátos helyzetet, amely a magyar gazdaságban létezik, és amivel függetlenül attól, hogy milyen politikai pártnak vagyunk tagjai és képviselői, valamit kell tudnunk kezdeni. Ma Magyarországon kollektív szerződéssel a munkavállalók körülbelül 45 százaléka védett. Nagyjábóli a nagyságrend, felénél kevesebb. Magyarországon tehát több mint 50 százaléka a munkáltatóknak, m unkavállalóknak nem érintett a kollektív szerződés intézményében. Jellemzően sok kicsi és közepes vállalkozás van Magyarországon, ahol nem értelmezhető vagy nehezen értelmezhető a kollektív szerződés intézménye.
