Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. június 4 (78. szám) - Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - ÉKES JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Áder János): - CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
3712 Ugyanígy az ajánlás 16. pontja is ezt a célt szolgálja. Itt szintén Kontur Pál és Ékes József képviselőtársaimmal együtt a benyújtott törvényjavaslat 8. §ának az elhagyását javasoljuk. Ez hasonló módon egyéni megállapodással kívánja a munkáltatónál azt a helyzetet előidézni, hogy akár az éves időkeretet túllépve dönthessen a munkáltató arról, hogyan fogja ezt a rendkívüli munkavégzést a munkavállaló elvégezni. Ugyan ennek vannak feltételei, de ezeknek a feltételeknek a megfogalmazása is olyan gumiszabály, amely bármikor, bárki által egészen egyszerűen kimagyarázható. Mert tessék nekem azt megmondani, hogy mégis mit jelent az, hogy magas szintű vagy kivételes ismereteket igénylő munka vagy szakma, kivétel es tudás! Konkrétan ez mégis mit jelentene, mitől lesz valami kivételes? Ezért és az előbbiekben elmondottak miatt javasoljuk ennek a szakasznak az elhagyását. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzász ólásra jelentkezett Ékes József képviselő úr. ÉKES JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Pontosan, amit Bernáth Ildikó mondott az utolsó törvénymódosítással kapcsolatban, a kivételes, speciális tevékenységről, ezt úgy önmagában nagyon nehéz megfogalm azni. Hiszen a munkáltató esetében, ha egy raktári elosztó tevékenységről van szó, és mondjuk, dolgozik ott öt fő, a legjobban hozzáértőre mondhatja azt, hogy speciális tevékenységet végez. Azért is célszerű lenne elhagyni, hiszen a munkaadó állapodik meg a munkavállalóval, hogy maximum az éves szint felett 100 órával lépheti túl a túlórakeretet - fogalmazzunk így , és talán a munkaadónak kell elsődlegesen meghatározni azt, hogy ha egy fertőzés vagy akármilyen komolyabb baleset történik az üzemterületen, m ely szakma az, amelyre tulajdonképpen legnagyobb szüksége van az adott tevékenység továbbfolytatásához olyan mértékben, ahogy egyéni megállapodással tudja ezt megkötni. Ezekben az esetekben nagyon nehéz megállapítani, előre jelezni, hiszen egy 30 napos elő re jelzett bejelentési határidővel próbálja meg a törvény ezt a rendelkezést beiktatni. Tehát ha valami tényleg történik egy munkahelyen, és ott gyorsan pótolni kell a munkaerőt, ez kényszerhelyzet a munkaadó részére, és ha a munkavállaló is partner abban, hogy valóban egyfajta túlórahelyettesítéssel oldja meg a gazdasági társaság azon feladatát, amelyben ezt a tevékenységet tőle a munkaadó kéri, akkor abban az esetben erre lehetőség legyen. Tehát azért is javasoljuk, hogy inká bb hagyjuk el, legyen egy olyan döntési jogköre a munkaadónak, egyezségre kényszerülve a munkavállalóval közösen, hogy abban az esetben azt a tevékenységet el tudja látni. Mert nagyon nehéz a törvényből adódóan meghatározni, mi az, hogy speciális tevékenys ég, mely szakmára értjük. Mert egy repülőgépszerelésnél, mondjuk, tényleg egy ember ért valamelyik rendszerhez - mondjuk, a honvédség területén a katapultrendszerhez , akkor teljesen normális dolog, hogy azt lehet definiálni. (Az elnök a csengő kocogtatá sával jelzi az időkeret leteltét.) De egyéb más esetben ezt nagyon nehéz. Tehát ezért kérjük államtitkár urat, hogy ezt próbáljuk meg jobban körüljárni, és esetleg elhagyni. ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelzés .) Nem jelentkezett senki sem, a vitát lezárom. Megkérdezem Csizmár Gábor államtitkár urat, hogy zárszót kíváne most mondani. (Jelzésre.) Igen, megadom a szót. CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisz telt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Csak rövid időre szeretném igénybe venni a figyelmüket, merthogy az általános vita végén volt módom alaposan
