Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (Harrach Péter): - GYULA FERENCNÉ (MSZP):
362 konkrétumokat. Például az előbb, amikor a Fidesz vezérszónoka beszélt, két dolgot nevezett meg, két dolgot mondott: a baloldalon erőtel jes elutasító attitűd volt a jellemző az ő javaslataira. Az egyik a főállású anyaság bevezetésének lehetősége lett volna, a másik pedig az adó 1 százalékának az odautalása az idős korú szülőknek. Ennek olyan egyszerű az anyagi levezetése: aki több gyermeke t vállal, annak az életkeresete egy nő esetében - miután sokkal hosszabb időt fog ebben a státusban eltölteni - nyilvánvalóan sokkal alacsonyabb lesz, mint aki egy gyermeket vállal vagy egyet sem. És teljesen igaz az az állítás, hogy a gyermekvállalás nemc sak családi, hanem társadalmi feladat és cél is, mert a jövőnk záloga a gyermek. Akkor miért olyan meglepő és miért elutasítandó az, ha azt mondjuk, hogy bizony, az a gyermek, akit felnevelt az édesanyja, és pont a nevelésben eltöltött idő miatt sokkal kev esebb a nyugdíja, mint annak, aki csak egy gyereket vállalt, annak az adója 1 százalékát az a gyermek ajánlhassa föl? Miért gondolják a baloldalon, hogy a jobboldalról érkező javaslatok eleve ördögtől valók és elvetendők?! Ez pont egy olyan téma lenne - a népesedéspolitika , ami nem lehet oldalakhoz köthető, hiszen ez közös célunk. Ennek a hátrányait, a következményeit nem külön a baloldal fogja megélni, meg nem külön a jobboldal, hanem az egész magyar nemzet úgy, ahogy van. Nem tetszenek érezni, hogy mily en közös ebben a felelősségünk? Miért kell csípőből minden olyan javaslatot elutasítani, ami akár az egyik oldalról jön - ez speciel innen jött , vagy miért olyan nagy baj, ha a szabad választás lehetőségét megadva valaki azt mondhatja, hogy én anya akaro k lenni, főhivatású anya, én ezt az életformát akarom választani, és föl fogok nevelni hat vagy nyolc gyereket, ami teljességgel kizárja egy normális női karrier lehetőségét. Miért elvetendő ez? Miért nem lehet a szabad választási lehetőségek között felsor olni? Ezzel csak azt akarom mondani, hogy amikor arról beszélünk, hogy melyek a női és férfi szerepek közötti különbségek, és milyen a hagyományos női és férfi szerep, a legnagyobb problémáink egyike ez, hogy ez nagyon megváltozott. A kérdés az, hogy erre a változásra tudunke így együtt - mert egyik oldal sem fog külön tudni, hiszen a legelső kérdésre sem találtuk meg a választ - valahogy értelmes válaszokat adni, hogy a megváltozott helyzetben milyen adekvát megoldásokat javaslunk. Bízom abban - mert azér t ennek a parlamenti vitanapnak alapvetően más a hangulata, talán ez a közös felelősség ennek a vitának minden szereplőjét ráébreszti arra, hogy nagy feladatok állnak előttünk; talán elvezet oda, hogy tudunk olyan megállapodásokra vagy olyan egyezségre vag y kompromisszumokra jutni, ami tényleg a megoldáshoz vezet. Mi a magunk részéről ebben partnerek vagyunk, és jöjjön jobboldalról - és jobboldalról természetszerűleg, azt gondolom, több jó javaslat fog érkezni , de jöjjön nagyon jó javaslat baloldalról, mi ndegyiket meg kell fontolni, és mindegyiket támogatni kell, ha a közös célt és a közös ügyet szolgálja. Remélem, lesz bennünk elég bölcsesség, hogy túllépve a pártpolitikán - hiszen Harrach Péter elnök úr mondta, hogy a népesedéspolitika pártpolitikai érde keken felül kell hogy emelkedjék , ezen felülemelkedve tudunk jó megoldásokat találni, és ebben az egész parlament közösen meg tud egyezni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő felszólalók: Gyula Fere ncné, Soltész Miklós, Geberle Erzsébet és Mikola István. Tehát megadom a szót Gyula Ferencnének, MSZP. GYULA FERENCNÉ (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vannak olyan témák, amelyek szinte mindennap szerepelnek bes zélgetéseinkben. Ilyen a gyermekáldás, a gyermeknevelés, a fiatalok viselkedése, egészsége, a gyermekszegénység. Nincs is olyan ember, aki erről ne tudna adatokat, ne lenne véleménye, nem szeretne jó tanáccsal szolgálni, legyen az jobboldali vagy baloldali . De ezen egy csöppet sem csodálkozom, hiszen közös ügyünkről van szó, ha úgy tetszik, nemzetünk jövőjéről.
