Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - HARRACH PÉTER (KDNP):
353 Még szorosabb összefüggést mutathatunk ki, ha azt vizsgáljuk, hogy a gyermeklétszám hogyan sűrűsödik a szegénységre való tekintettel. A nagycsaládosok 60 százaléka szegény, tehát a sokgyerekesek, a háromnál több gye rekesek 60 százaléka él szegénységben, számít szegénynek. A szegény gyerekeknek, fordítva, közel fele él nagycsaládban. Egy másik összefüggés a település szerinti összefüggés: a szegény gyerekek 55 százaléka falun él. Két összefüggésről szeretnék szólni a továbbiakban. Az egyik, ami szerintem a legfontosabb megállapítás a szegénységgel kapcsolatban, hogy a hátrányok halmozódnak. A másik, nem kevéssé fontos megállapítás, hogy a hátrányok újratermelődnek. Ahol a térség szegény, a lakókörnyezet szegény, ahol a lacsony az iskolai végzettség, ahol az átlagnál magasabb a munkanélküliség, ott van jelen a szegénység, és ahol a szegénység jelen van, ott jelen van a betegség, ott sokkal nagyobb arányban betegek az emberek, és sokkal korábban halnak meg. Azt gondolom, h a gyerekekről van szó, akkor a legfontosabb összefüggés, ahová el akartam jutni, a szegénység újratermelődésének kérdése. Hihetetlen hátrány olyan családban felnőni, ahol, mondjuk, nincs könyv a lakásban. Hihetetlen hátrány olyan családban felnőni, ahol ol yan anyagi gondokkal küzdenek a szülők, hogy kikapcsolják a gázórát, vagy kikapcsolják a villanyórát. Ilyenkor természetesen eszünkbe juthat az iskola, hogy azokat a hátrányokat a közösség erejével, az iskolán keresztül próbáljuk meg csökkenteni, mérsékeln i. De az a tapasztalat, hogy a szociális hátrányok az iskolában tanulmányi hátrányokká transzformálódnak, hogy azután az iskolából kikerülve újra szociális hátrányokká transzformálódjanak, ahogy ezt az összefüggést még a '60as évek végén egy francia szoci ológus, Bourdieu már megállapította. Azóta Magyarországon is többen vizsgálták, és ugyanerre a következtetésre jutottak, hogy sajnos az iskola nem képes csökkenteni ez idő szerint ezeket a hátrányokat. Bevezetőben Arató Gergely szólt a szegregációról, ami megjelenik az iskolában, szólt a drámai lemorzsolódásról, ami ugyancsak jelen van, amikor az iskolarendszert vizsgáljuk. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek miatt érzem különösen fontosnak, hogy elindult egy munka, egy nemzeti stratégiaalkotás a gyermeksze génység leküzdése érdekében. Azt remélem, hogy nemsoká a parlament elé kerülhet a „Legyen jobb a gyermekeknek” című program, amin a kormány, éppen azért, hogy ezeket a problémákat némiképpen kezelje vagy enyhítse, jelenleg is dolgozik. Köszönöm a figyelmet . (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Kétperces hozzászólásra jelentkezett Harrach Péter képviselő úr, a KDNPfrakcióból. HARRACH PÉTER (KDNP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon rövid reagálást engedjenek meg nekem . Meg kell védenem Semjén Zsolt frakcióvezető urat, hiszen nem beszélt arról, amit Gusztos Péter említett. Semmiféle idegenellenesség nem volt a szavaiban. Ezt nem tudom, honnan gondolta. (Közbeszólás az ellenzéki padsorokból: Belülről fakad. - Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Hol van Semjén?) Nem szeretnék ezzel sokat foglalkozni. Sajtótájékoztatóra kellett mennie, hogy röviden válaszoljak a képviselő úr kérdésére. Szegénység: valóban, a családpolitika nem szegénypolitika. A szegénység nagyon súlyos kérdés . Nem azzal kell kezelni, hogy évente elkészítünk egy újabb szegénységellenes programot, hosszú távút, és azt megújítjuk a következő évben anélkül, hogy bármit tettünk volna. Ez nem megoldás. Az a megoldás, hogy a gyermeket nevelő családokat helyzetbe jutt atjuk, például a családi adózás segítségével vagy más eszközökkel. Ismét elhangzott a francia példával kapcsolatos súlyos tévedés. Ez nem az iszlám bevándorlók szaporodásának a következménye, hiszen ha megné zik az adatokat, akkor az ottani megnövekedett termékenységi arányszám, ami, ha jól emlékszem, 1,9 százalékos, ebben a betelepülőknek mindössze kevesebb, 0,1 százalékos eredményük van. Tehát súlyos tévedés volt Gusztos Péter szava,
