Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A vállalkozói „körbetartozások” mérséklése céljából történő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (dr. Áder János): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3503 A hazai vállalkozói körbetartozások legjellemzőbb területe az építőipar. A beruházók saját védelmük érdekében a nagy feladatokat projekt jelleggel végzik, tevékenysé güket szinte pajzsként maguk előtt tolt projekttársaságba helyezik át. Az ingatlanok tulajdonjoga és az egyéb vagyoni jogok a projekttársaságoktól elválasztatnak, hogy vita vagy bármi nehézség esetén a beruházót ne érhesse hátrány. A kivitelezők, a főválla lkozó és az alvállalkozó pénzhez jutása igen hosszú folyamat végeredményeként rendeződhet. Az építőanyagok vásárlása, a kivitelezés technológiai ideje, a teljesítés minősítése és a beruházói elfogadás, majd a hosszú, 60120 napos fizetési gyakorlat akár fé l év hosszúságúra is elnyújthatja a folyamatot, amelynek során a teljesítések minősítése és elfogadása különösen érzékeny rész. A lassú forgási sebesség miatt az alvállalkozó megkezdett munkáját még vélelmezhető fizetési problémák vagy esetleges viták eset én sem tudja megállítani, nehéz helyzetét jellemzően tevékenységének folytatásával igyekszik oldani, kárait a projekt előretolásával próbálja csökkenteni. A folyamat teljesen ellentétes például a kiskereskedelmi gyakorlattal, ahol a felek között azonnal, a beszállító kis kára mellett meg lehet szakítani az együttműködést. Ezzel szemben a bonyolult projektek során vitás helyzetekben a vállalkozó esetleges munkabeszüntetése esetén még károkozási felelősség is felmerülhet. A körbetartozások számának és nagyság ának kialakulását erősítette és erősíti az építőipar kínálati jellege, az igen erős piaci verseny. Helyes ezért az, hogy a tervezet módosítani kívánja a közbeszerzési törvényt. Megjegyzendő, hogy a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdésének rendelkezései hibása n többször utalnak a közbeszerzésekről szóló törvény 48. § (4) bekezdésére. Jelenleg nincs ilyen bekezdés. Tehát olyanra hivatkozunk, ami a törvényben nem szerepel. A törvénymódosítás kapcsán felvethető az állam rövid távú ellenérdekeltségének kérdése. A s zámlák kiállításával és azok kifizetésének késedelmével, a visszaigénylés elmaradásával az állam igen nagy áfabevételtöbblethez jut, amelynek esetleges kifizetése rövid távon akár költségvetési nehézségeket is okozhat. A javaslat a rendszerbe semmilyen mó don nem juttat többletforrást. Ezért kérdéses a tervezet valóságos segítő ereje. Érdemes megjegyezni, hogy a rendszerbe juttatott igen kis többletforrás a tartozások láncjellege miatt igen nagy eredményt hozhatna. A tervezet a vállalkozó számára a megrende lő tulajdonát képező, a szerződés szerinti munkák végzésére szolgáló ingatlanon díjkövetelés erejéig jelzálogjogosultságot kíván megállapítani. Az elgondolással egyetértünk. A javaslat azonban lehetőséget ad a szerződő feleknek a törvénytől való eltérésre . Ez jelentősen gyengíti a gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben lévő vállalkozó alkuhelyzetét. Az eltérést lehetővé tévő rendelkezés ugyanis azt a gyakorlatot vetíti előre, hogy a megrendelő csak olyan szerződést lesz hajlandó kötni a vállalkozóval, ame lyben az szerepel, hogy a megrendelő díjhátraléka fejében nem keletkeztethet jelzálogjogot. A jelzálogjogosultság bejegyzését - ennek problematikus voltával majd a következő részekben még foglalkozni fogunk - a törvényjavaslatban megfogalmazott határig az MDF álláspontja szerint automatikusan érvényesíteni kellene. Egy nagyon fontos hiányossága a javaslatnak, hogy hiányzik a beruházói visszaélések szankcionálása. Igen gyakori probléma, hogy a teljesítési bankgarancia és a jólteljesítési bankgarancia birtok ában a beruházó vagy a fővállalkozó valós indok nélkül él vissza jogával. Az alvállalkozó teljesíti feladatát, elvégzi munkáját, tetemes invesztíciót tesz, ennek ellenére a beruházó vagy a fővállalkozó nem fizet, sőt garanciajogával élve a vállalkozó pénzé t felvéve még többletforráshoz is jut. Az alvállalkozó persze ekkor nemcsak az elvégzett munkájának ellenértékét nem kapja meg, hanem megfosztják banki forrásaitól. Ez számára további problémát okozhat, bankja megvonhatja a további hitelezését, tevékenység e véglegesen ellehetetlenül. Erősen kellene tehát szankcionálni a jogalap nélküli bankgarancialehívásokat, a beruházói vagy fővállalkozói erőfölény jogtalan érvényesítésének eseteit. A törvénynek gyorsítania kellene a vitás kérdések rendezésének gyakorlat át, mert a jelenlegi lassú procedúrát a kis- és közepes vállalkozások nem tudják átvészelni. Erősíteni kellene például a kamarák mellett működő választottbíróságok tevékenységét, hiszen a választottbíróságok eljárása
