Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KÁRPÁTI TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3482 Ami viszont nagyon súlyos ellenvéleményként fölmerült a bizottságban, az a területfejlesztési hierarchiának a módosulása, a megyei területfejlesztési tanácsok súlyának a vesztése, a túlzott koncentráció a regionális tanácsoknál, ami, mint az e lőző felszólalások során is szóba került, nem választott testületként fogja elosztani azokat a pénzeket, amelyek a magyar vidék felzárkóztatását, továbbélését jelenthetik. Túlzottan bonyolult a rendszer, új szervezetek is jönnek létre, és mindig, amikor a rendszer bonyolódik, akkor az átláthatóság egy kicsikét nehezebb lesz. Meggyőződésünk, hogy ezt a feladatot meg lehet oldani úgy is, hogy választott testületek dönthetnek a területfejlesztési pénzekről, úgy is, hogy átláthatóbb, ami mindenki számára megnyu gtató. Ezért a költségvetési bizottság ellenzéki tagjai tartózkodtak a szavazáson. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági álláspontok, illetve kisebbségi vélemények ismertetés ének a végére értünk. Most a vezérszónoki felszólalások következnek, 1010 perces időkeretben. Tájékoztatom önöket, a Kereszténydemokrata Néppárt jelezte, hogy vezérszónokot nem állít, a vita későbbi szakaszába kapcsolódik majd be. A vezérszónoki felszólal ások között kettőperces felszólalásokra nem fog sor kerülni. Legelőször megadom a szót Kárpáti Tibornak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának, 10 perces időkeretben. (Jelzésre:) Természetesen, amelyiket választja, képviselő úr, parancsoljon kifáradni a pulpitushoz, mint vezérszónok. Öné a szó, parancsoljon! KÁRPÁTI TIBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! Jól emlékszem még SzabolcsSzatmárBereg megyei lakosként, mennyire örültü nk, amikor a területfejlesztésről és területrendezésről szóló ’96. évi törvény megjelent, amelynek a 6. §a kijelölte azokat a megyéket, amelyek kedvezményezettek lesznek. A három megelőző ciklusban megyei önkormányzati képviselőként figyelemmel kísérhette m a törvény érvényesülését, térségfejlesztési hatását. Mérleget vonva jót és rosszat is tudok mondani. A törvény megjelenésével, a nehéz helyzetű megyék kijelölésével felhívta a figyelmet a hátrányos helyzetű térségek meglétére, azok megkülönböztetett keze lésének szükségességére. Ugyanakkor megfogalmazott a kedvezményezettek felé egy elvárt munkamódszert és egy elvárt eredményességet. A megye kialakíthatott egy fejlesztési intézményt, szervezetet, amely koordinálta a térségfejlesztést, a kimunkált projektek re többletforrás lett biztosítva. Vállalatvezetők, így magam is több pályázati támogatással, zöldmezős beruházások megvalósításával munkahelyek százait tudtuk megteremteni. A 24/2001. számú országgyűlési határozat volt az, amely meghatározta - a csatlakozá s előtti időszakra, amely meg lett hosszabbítva 2006. december 31éig - a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit és a már kedvezményezett kistérségek besorolásának feltételrendszerét. Ez a feltételrendszer, mint tudjuk, három kedvezmény ezett térségtípust tartalmazott: a társadalmigazdasági szempontból elmaradott térségeket, az ipari szerkezetátalakulás térségeit, valamint a vidékfejlesztési térségeket. Itt megjelent először a besorolás helyének megállapításához az úgynevezett komplex ké pzett mutatók alkalmazása, amelyben különböző részmutatótartalom van. Ezek a mutatóhalmazok a gazdasági, az infrastrukturális, a társadalmiszociális és a foglalkoztatási helyzet részmutatóit, összesen 19 mutatót tartalmaztak. Tudjuk jól, az országgyűlési határozathoz kapcsolódott két kormányrendelet a kistérségek kialakításáról, majd a kedvezményezett térségek jegyzékéről. 2006ban egy megyei vizsgálatunk a következőket állapította meg. A megye korábbi 6 leghátrányosabb és 4 hátrányos helyzetű térségéből 8 leghátrányosabb és 2 hátrányos helyzetű térség lett. (10.30)
