Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
3477 a munkahelyéért. Tehát igenis, a városok fejlődése, fejlesztése, a városi d imenzió a lipcsei chartában megfogalmazottakkal összhangban nemcsak az Uniónak, hanem nekünk, Magyarországnak is mint tagállamnak, mint uniós tagállamnak is fontos prioritást jelent. Ennek az előterjesztésnek feladata, funkciója az is, hogy a versenyképess éget helyi és regionális szinten is megalapozza és javítsa. A versenyképességet ugyanis az én felfogásomban nem lehet általában értelmezni, a versenyképesség mindig egy konkrét térségre vonatkozik, hogy egy adott térség versenyképes vagy sem. Nos, ennek az előterjesztésnek ez a feladata, ezt hivatott elősegíteni. A kistérségekről. Éppen most tárgyalja az Országgyűlés - nemsokára a végére érünk - a kistérségek lehatárolásának módosításáról szóló előterjesztést. Eddig 168 kistérség volt, a kormány szándéka sz erint ez 174re nő majd, aztán hogy az Országgyűlés hogyan dönt, hogy ez ennyi lesz vagy kevesebb vagy több, ez majd az Országgyűlés döntésén múlik. Mindenesetre fontosnak tartom azt, hogy most egyszerre tárgyaljuk, és össze tudjuk vetni ennek a szándékát, előnyeit, a kistérségek besorolásáról, a hátrányos helyzetű vagy úgynevezett kedvezményezett térségek besorolásáról szóló szabályokat. Amit most ide terjesztettünk ebben az országgyűlési határozatban az Országgyűlés elé, az egy korszerűbb mutatórendszeren , komplexebb mutatórendszeren alapul. Tehát egy kistérségről eldönteni azt, hogy ő most kedvezményezett kistérség vagy sem, hogy hátrányos vagy leghátrányosabb besorolást kap vagy sem, ez egy bonyolult dolog. Ezért döntött úgy a kormány, és nagyon sok hatá stanulmányt készítettünk ezt megelőzően, hogy egy olyan komplex mutatórendszert hozunk ide, az Országgyűlés elé, amely magában foglalja nemcsak a gazdasági, nemcsak a foglalkoztatási mutatókat, hanem nagyon erős hangsúllyal a társadalmi mutatókat és a szoc iális mutatókat is. Tehát ilyen adatcsoportot hozunk ebbe a képletbe, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy azok a térségek, ahol sok a szegény ember, ahol sok az alacsony iskolázottságú, halmozottan hátrányos helyzetben lévő ember és család, ők kapjanak töb bletsegítséget ahhoz, hogy ebből a helyzetből kitérjenek és kikerülhessenek. Igazán örülök annak, hogy a nagyon hosszú előkészítő munka során valamennyi országos érdekszövetséggel, mind a hét országos önkormányzati érdekszövetséggel, a KormányÖnkormányzat Egyeztető Fórumon ezt alaposan végigbeszéltük, egyeztettük, és a kormány által beterjesztett javaslatot teljes egyöntetűséggel valamennyi önkormányzati érdekszövetség, függetlenül attól, hogy kormánypárti, ellenzéki vezetésű, MSZPs vagy fideszes az érdek szövetség elnöke, egyhangúlag támogatták, és megdicsérték a minisztériumban dolgozó kollégáinkat az alapos és lelkiismeretes munkáért, amit én is szeretnék itt most megtenni. Szóval azon túl, hogy ez egy komplex mutató, ami minden szempontot a lehető legjo bban próbál magában foglalni, azt is kimondja a szabályozás, hogy a legfrissebb adatokon kell hogy alapuljon. Ez van, amikor egyéves adott esetben, mert a KSHadatoknál nem éppen napi adat ez a dolog rendszeréből következően, de azt rögzíti a jogszabály, h ogy a lehető legfrissebb adattal kell dolgozni, és hogy mérhető, ellenőrizhető, nyilvános és időrendi összehasonlításra alkalmas legyen. Ez azért nagyon fontos, mert legyünk őszinték, itt azok a kistérségek, amelyek most hátrányos helyzetű vagy leghátrányo sabb helyzetű besorolást kapnak, és azok, amelyek nem, nagyon alaposan meg fogják nézni, igényelni fogják a polgármesterek, hogy mi alapján döntött a kormány a besorolásnál. Szerintem nagyon fontos, hogy ők ezt transzparens módon kiszámolhassák és láthassá k, hogy kérem, ezért és ezért született meg ez a besorolás. Ezért úgy döntöttem, hogy egy tájékoztató kiadványt fogunk készíteni, amiben ezt nagyon világosan és transzparens módon bemutatjuk valamennyi érintettnek, önkormányzatoknak és mindenkinek, akit ez érdekel. Azt is szeretném elmondani, hogy most a 168 kistérségből 95 úgynevezett hátrányos helyzetű kistérség van, és 48 úgynevezett leghátrányosabb helyzetű kistérség. Az új országgyűlési határozat alapján körülbelül hasonló a nagyságrend, ahogy modellsz ámítást végzünk, a hátrányos helyzetű olyan 9293 körül lesz majd, a 48 leghátrányosabb helyzetű pedig körülbelül olyan 40 körüli kistérséget fog majd jelenteni. Ez nyilván függ attól is, hogy most milyen döntés születik a
