Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 30 (77. szám) - A területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
3476 Ezeket a célokat tartottuk szem előtt, amikor idehoztuk az Országgyűlés elé, és most néhány konkrétumról, hogy mit és hogyan szeretnénk ebben az előterjesztésben megvalósítani. Szeretnék itt feltenni egy költői kérdést, mert ezzel sokszor találkozunk a mindennapi gyakorlatban, hogy miközben a 200713 közötti európai uniós költségvetésben egy rendkívül jelentős fejlesztési forrás érkezik az országba, szükség vane hazai támogatási forrásokra vagy sem. Én területfejlesztési miniszterként szeretném világossá tenni, hogy szükség van, hogy európai uniós pénzekkel nem tudjuk minden területen kiváltani a területfejlesztési támogatási rendszert. Tehát ennek a rendszernek a funkciójához hozzátartozik, hogy egy egységes rendszerben az európai uniós források felhasználását is és a hazai területfejlesztési források felhasználását is szabályozza. A kormány világossá teszi ezen előterjesztésben is, hogy középszinten a régióé a fejlesztés és a fejlesztéspolitika, tehá t a régiót, a regionális területfejlesztési tanácsot szeretnénk erősíteni. Az előterjesztés nagyon fontos funkciója, hogy a leszakadó vagy leszakadott térségek felzárkóztatását elősegítse, és hogy olyan partnerkapcsolatot építsen ki ebben a felzárkóztatási folyamatban a kormány, a területi szereplők, a régió és a kistérségek, a helyi szereplők között, amely egy erős partnerkapcsolatot is jelent. Hiszen meggyőződésünk az, hogy a felzárkóztatás csak és kizárólag akkor lesz és lehet eredményes és sikeres, hogy ha ez a partnerkapcsolat kialakul, és egymást erősítő folyamatok indulnak el helyi szinten - kistérség, régió - és kormányzati szinten egyaránt. És itt szeretnék hangsúlyt tenni a tervezésre. Meggyőződésem, hogy ez a határozat ezt is segíteni fogja. Régóta mondjuk, hogy az Európai Unió ötletekre nem ad pénzt. Kiérlelt, hatástanulmányokkal végiggondolt térségi tervezésre van szükség. Majd amikor idejön az Országgyűlés elé a területfejlesztési törvény, akkor abban szeretném előterjeszteni azt, hogy a kistérsé geknél a területfejlesztési funkciót szeretnénk erősíteni, és azon belül is a tervezést, mert egyegy kistérségnek igazi esélyt az ad az adott helyzetből való kitörésre, hogyha a települések, a településcsokrok, a kistérségek saját terveket készítenek, ami kben eltervezik, hogy melyek lesznek azok a kitörési pontok, amelyek egy leszakadott térségnél ebből a leszakadott helyzetből való kitörést jelentik, egy egyébként meg fejlődő térségnél a fejlődés, a fejlesztés dinamizálását jelentik. (10.00) A térségekről fogok még beszélni, de szeretnék egy hangsúlyt tenni a városi dimenzió és a városfejlesztés mellé. Van egy személyes élményem is, amit a rendelkezésemre álló mindösszesen tizenöt perc nem tesz lehetővé, hogy részletesebben kifejtsek, de mégis szeretném ön öknek elmondani, mert nagyon tanulságos. Az elmúlt héten egy kétnapos ülése volt az Európai Unió területfejlesztési minisztereinek Lipcsében, és a lipcsei charta, amely a városi dimenzióval foglalkozik, a városi fejlődés és a városfejlesztés szükségességév el, a perspektíváival, az eszközrendszerével, nagyon világossá tette, hogy ez egy nagy kihívás az Unió számára is, hogy a rendkívül különböző helyzetben, fejlettségi szinten, állapotban, szituációban lévő európai városok fejlődését, fejlesztését milyen esz közrendszerrel lehet ösztönözni. Ez igaz Magyarországra is, mert egész más helyzetben van Győr a geopolitikai helyzeténél, a nagyságrendjénél fogva, és egész más helyzetben van, mondjuk, Szolnok vagy Karcag, miközben mindegyik város. Tehát én azt gondolom, nekünk fontos feladatunk az, hogy miután a magyar népesség 67 százaléka városokban él, hogy miközben a leszakadott térségek felzárkóztatását nagyon fontosnak tartjuk, a kistelepüléseken, a falvakban élő emberek sorsának rendezését, a fejlesztés előmozdítá sát nagyon fontosnak tartjuk, de a városi dimenzióval koncentráltan kell foglalkozni, mert a városok fejlődése, a városok fejlesztése húzza magával az egész térséget. Minden pici faluban biztos nem lesz önálló munkahely, de ha egy városban lehet munkahelye t teremteni, akkor az 2030 kilométeres körzetben adhat munkahelyet az embereknek; Magyarországon, de az egész világon megszokott dolog az, hogy valaki utazik 15 vagy 20 kilométert
