Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP):
3397 önök gondolkodásában csak a „méretgazdaságosság” kifejezés szerepel, a „szellemi ség” nem nagyon, márpedig ezek a kis intézmények szellemiséget is képviselnek, nem csak a méretgazdaságosság elvét veszik figyelembe. A hallgatói létszám minimálisan 1500 főben történő meghatározása sem fogja kedvező irányba terelni a szükséges változást. A nagyvárosok boldogulását mindez persze nem fogja jelentősen befolyásolni, de a kisebb, térségközponti szereppel bíró középvárosokét már igen. A csak fiskális szempontokat mérlegelő méretgazdaságosságnak egyszerre akár több kistérség szakképzési rendszere is áldozatul eshet. Ha nem tudják megteremteni az 1500 - és legyünk megengedők, hiszen a miniszter úr 1350ben is megállapíthatja - fős létszámot, akkor kizáródnak a fejlesztési támogatásokból. Mindez az egyébként is hátrányos helyzetbe taszított vidékies településcsoportok gazdasági versenyhelyzetét és ezzel együtt munkahelyteremtési törekvéseit fogja tovább nehezíteni. A törvénytervezet alapján megállapítható, hogy a térségi integrált szakképző központok fenntartási felelőssége, működé si, finanszírozási feltételei továbbra is tisztázatlanok. Mindez azt mutatja, továbbra sincs meg a kellő összhang a munkaügyi és az oktatási tárca között. Egyetértésük csupán abban domborodik ki, hogy egységesen támogatják a politikai alapon összeválogatot t regionális szakképzésfejlesztési bizottságok létrehozását. Mindazonáltal, hogy ennek az új szervezetnek a létrehozása alkotmányossági aggályokat kelt, miszerint a megyék esetében kétharmados jogokat csorbít feles törvénnyel, nemkívánatos módon kettőzi m eg a szakképzési rendszer irányítási szintjeit. Továbbá a napi gyakorlatban a munkaerőpiac és a szakképzési intézményhálózat nem fedi egymást. A mesterségesen létrehozott és nem szerves fejlődés következtében körvonalazódó közigazgatási régiók semmi esetre sem alkotnak egységes gazdasági térséget, így a szakemberek utánpótlását sem lehet kellő hatékonysággal regionális szintről irányítani. A néhány kistérségre kiterjedő munkaerőpiaci igényeket ugyanilyen szinten lehet a legoptimálisabban megoldani. A szakk épzési rendszer jövendőjének kiemelése természetes gazdasági környezetéből semmi mást nem lesz hivatott szolgálni, mint az uniós és a hazai források felhasználásának kormánypártok által irányított befolyásolását. Az erőforrások centralizálása könnyen átfor dulhat a gazdasági haszonszerzés folyamatába, miközben a szakképzési rendszer piaci igényekhez történő folytonos hozzáigazítása, valamint a fiatal pályakezdők megfelelő szintű és biztonságos megélhetést elősegítő tudásának biztosítása ismét csak másodlagos szemponttá degradálódik. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A következő felszólaló Deák Istvánné képviselő asszony. DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Sok minde nt hallottunk már az elmúlt másfél órában, ami a térségi integrált szakképző központokkal, illetve magával a törvénymódosítással kapcsolatos. Azt gondolom, hogy nagyon sok elem jelent meg már, de engedjék meg, hogy én is, mint egy szakképző iskola igazgató ja hadd mondjam el, intézményvezetőként is nagyon fontos számomra, hogy ez a törvénytervezet most előttünk van. Fontos az, hogy egyszerre, párhuzamosan tárgyalhatjuk a közoktatási törvény módosítását, illetve a szakképzési törvény módosítását, hiszen mindk ét törvény tartalmazza a szakképzésre vonatkozó elveket, koncepciókat, amelyek meghatározzák a szakképző intézmények jövőjét, az elkövetkező évtizedeket ezen a területen. Nagyon fontos, hogy e két törvény módosítási javaslatai egymással koherensek, egymást segítik, kiegészítik, hiszen egy működő intézményben borzasztó nagy problémát okozhat, hogyha a két törvény esetleg bizonyos szempontból nem támogatja, nem segíti egymást. (21.30) Hogy a szakképző és a felnőttképzési reformjavaslatokat tartalmazó törvénym ódosítási javaslat elsősorban a szakképzés, a felnőttképzés munkaerőpiaci igényekkel való összehangolását tűzte ki
