Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DEÁK ISTVÁNNÉ (MSZP):
3398 célul, ez a szakképző intézmények számára is nagyon fontos és kiemelt feladat, hiszen az elmúlt évtizedekben a szakképző intézményekben olya n tartalmi változások, olyan tartalmi átalakulások zajlottak le, amelyek az iskolákban folyó pedagógiai munkának a belső értékeit szabályozták, alakították. Gondoljunk csak arra, hogy olyan programok jelentek meg, mint a szakképzési fejlesztési program, va gy az elmúlt időszakban zajlott le a szakképzési törvénynek az a módosítása, ami a szakképzési jegyzékben szereplő szakmákat pontosította, csökkentette, de ugyancsak ide tartoztak azok a szakképzés megújulását segítő programok, amelyekbe a szakképző intézm ények folyamatosan bekapcsolódtak. Tehát ezeknek a tartalmi elemeknek a megújulását segítik azok a szervezeti elemek, amelyek most itt ebben a törvényben mint a térségi integrált szakképző központok vagy a szakképzési szervezési társulások formái jelennek meg. Sok minden elhangzott itt, hogy miért és milyen aggályok vetődnek fel a regionális szakképzési fejlesztési bizottságok által irányított rendszerek kapcsán, vagy hogyan lehet majd a szakképzési szervezési társulásokat működtetni, és milyen hátrányai le hetnek a térségi integrált szakképző központok működtetésének, de mint intézményvezető el kell hogy mondjam, hogy én ezeket az aggodalmakat nem osztom. Én is egy pici szakképző intézmény vezetője vagyok, nagyon nehéz működtetni néhány száz gyermekkel egye gy intézményt, de azt gondolom, hogy ha ilyen rendszernek lehetek a tagja majd mint intézmény, és együtt közösen határozhatjuk meg annak a régiónak, annak a kistérségnek a szakképzési fejlesztési prioritásait, előnyeit, akkor ebből mint kis intézmény is pr ofitálhatok, és talán akár azok a financiális problémák vagy pedagógiai rendszerbeli problémák is megoldódhatnak, amelyek most súlyként nehezednek az intézményre, pontosan azért, mert méreténél fogva, adottságainál fogva lényegesen kisebb lehetőségei vanna k, mint esetleg egy nagy szakképző intézménynek. A közoktatási törvény módosítása is jelentős hatással volt a szakképző intézményekre, hiszen szó volt arról, hogy a tankötelezettség 18 éves korra való kibővítése hogyan jelenik meg a szakképző intézményekné l. Meg kell mondanom, hogy a középfokú oktatásnak talán ez a típusa az, ahol a legnehezebb tulajdonképpen teljesíteni a 18 éves kori tankötelezettséget úgy, hogy az itt lévő gyermekek a lehető legtöbbet tanulják az iskolában, egyáltalán sok esetben bent ta rthatók legyenek az intézményrendszerben, bejárjanak az iskolába, ott nagyon fontos és értelmes dolgokat tegyenek, és a szakképzést, a szakképző évfolyamokat olyan vonzóvá tudjuk tenni ezen gyermekek számára, hogy ott a szakképzés végén sikeres szakmunkásv izsgát tegyenek, és olyan szakmát sajátítsanak el, amivel aztán később ők meg is tudnak élni, a munkaerőpiacon megtalálják a helyüket. Bizony, ez a szakképző intézményeknek nagyon komoly kihívást jelent, ezért is fontosak azok a pedagógiai programok, kompe tencialapú fejlesztési programok, amelyek ezeknek a tanulóknak a felzárkóztatását segítik. Mert azért azt se felejtsük el, hogy a szakképzés különböző rétegeiről vagy szintjeiről beszélünk most. Mást a funkciója annak a speciális szakiskolának, ahol esetle gesen tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel foglalkozik egy intézmény, más a funkciója egy szakközépiskolai képzésnek, és egészen más a funkciója egy érettségi utáni szakképzésnek, ahol esetleg olyan piacképes szakmákat tudnak valóban tanulni a diákok, amire az adott régióban szükség van. Tehát ez a törvénytervezet, amely most előttünk van, kezelni tudja mindazokat a problémákat, amelyek az oktatási törvény módosítása kapcsán is megjelennek a szakképzés területén, és kezelni tudja azokat a regionális ig ényeket is, amelyeket egyébként ma a regionális munkaügyi központok a különböző kutatásaik, vizsgálataik alapján megjelenítenek, hogy milyen hiányszakmák vannak az adott régiókban, mire lenne szükség ma is, függetlenül attól, hogy ezek a regionális szakkép zési fejlesztési bizottságok létrejönnek vagy nem jönnek létre. Miért jelenítik meg? Azért jelenítik meg, mert például európai uniós forrásokhoz úgy lehet hozzájutni, ha egy szakképző intézmény pályázni szeretne, ha bizonyítani tudja, hogy az általa oktato tt szakmákra hosszú távon szükség van, az adott régióban szükség van. De csak a decentralizált alapra gondoljunk, ott is a hosszú távú működést biztosítani kell, illetve bizonyítani, hogy azokra a szakmákra, amelyekre a gyerekeket képezni
