Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKY ANDRÁS
340 A népesedéspolitika a társadalompolitika azon alrendszere, amely a népesedési folyamatok, a népesség számának és összetételének komplex befolyásolására törekszik. A népesedési kérdésekkel foglalkozó megnyilatkozások gyakran egyenlő ségjelet tesznek a népesedéspolitika és a családpolitika között. A családpolitika népesedéspolitikai irányultságát az adott társadalmak, illetve kormányok születésszámmal, termékenységgel kapcsolatos értékrendje és álláspontja határozza meg. Amennyiben egy ország számára fontos a születések számának alakulása, növelése vagy csökkentése, úgy a családpolitika kiterjed a gyermekvállalást ösztönző vagy korlátozó intézkedésekre is. Magyarországon a családpolitika már a második világháborút megelőzően is, de külö nösen a második világháborút követően mindig tartalmazott pronatalista elemeket. A családpolitikának ma is érvényes deklarált népesedéspolitikai célja kellene hogy legyen olyan feltételek megteremtése vagy megteremtésének támogatása, amelyek lehetővé teszi k, hogy a tényleges születésszámnál magasabb tervezett gyermekvállalás, kívánt gyermekszám realizálódhasson. Ma Magyarországon a népesedéspolitikának a népességcsökkenés ütemének mérséklését kell reálisan megcéloznia. A családpolitikának pronatalista és sz ociálpolitikai célokat kell egyszerre megvalósítania. A szociálpolitika a hátrányos helyzetű egyének és csoportok támogatását célozza a rászorultsági elv alapján. A családpolitika hatékonysága szempontjából a népesedési helyzetre és a családok életére gyak orolt hatása miatt lényeges, hogy a családpolitika népesedéspolitikai és szociálpolitikai jellege egyensúlyban legyen, és ez az egyensúly hosszú távon stabilan fennmaradjon. A családpolitika nem helyettesíthető a népesedéspolitikával, de a szociálpolitikáv al sem. A népesedési kérdések iránti társadalmi érzékenységnek a magyarság körében történelmi hagyományai vannak. Több évtizedes kutatások sora bizonyítja, hogy a lakosság az alacsony születésszámot és a népesség csökkenését igen aggasztó kérdésnek tartja, és a probléma megoldását az aktuális kormányzattól várja el. (11.30) Az 1960as években a termékenység Európában még magas volt, de Magyarországon a csökkenés folyamata már megkezdődött. A hatvanas évek elején a magyar születési mutatók voltak Európában a legkedvezőtlenebbek, a reprodukció hazánkban már akkor sem volt biztosított. Ez a felismerés vezetett 1967ban az Európában úttörő jellegű gyermekgondozási segély bevezetéséhez. Ezt követte az 1974es intézkedéscsomag, majd 1985ben a gyermekgondozási díj bevezetése. Mindhárom intézkedéscsomag közös vonása volt a népesedéspolitikai jelleg és a pronatalista cél. Mind az 1967es gyes bevezetése, mind a ’74es intézkedések jelentősen növelték a termékenységet. Első pillantásra a gyed 1985ös bevezetésének a h atása tűnik a legkisebbnek, ha arra szorítkozunk, hogy mennyire emelkedett meg a teljes termékenységi arányszám 1984ről ’85re. Azonban azt is tekintetbe kell venni, hogy a tárgyévben megállt a közel egy évtizede tartó termékenységcsökkenés, és a mutató a következő időszakban egy még viszonylag magas szinten stabilizálódott. Miközben tehát a termékenység ’84ről ’85re csak 6 százalékkal nőtt, ’85ben 10, ’87ben pedig 20 százalékkal volt magasabb annál, mint amit akkor ért volna el, ha folytatódik a ’75 é s ’84 közötti csökkenés. A gyed bevezetésének hatása tartósnak bizonyult, míg az 196567es és a ’7374es intézkedések nyomán csak átmenetileg emelkedett a termékenység. A gyes reálértéke, a reálbérhez viszonyított aránya mind ’6773, mind ’74 és ’84 közö tt meredeken zuhant, párhuzamosan a termékenységcsökkenéssel. Tehát a gyes értékvesztése valószínűleg hozzájárult a termékenység ugyanebben a periódusban tapasztalt csökkenéséhez. Ezt követően viszont a termékenység stabilizálódását segíthette a gyed időta rtamának fokozatos meghosszabbodása 198687ben, a családi pótlék reálértékének igen jelentős emelése ’8889ben és az átlagos reálkereset csökkenésének ’8687es, illetve ’89es megtorpanása is. Magyarország 1990ről ’95re 24 keleteurópai ország közül a 16. helyről a 9.re került a termékenységi rangsorban, majd ’99re visszacsúszott a 12. helyre. Mindez annak tudható be, hogy Magyarországon ’90 és ’95 között a termékenység csak 15 százalékkal csökkent, miközben a
