Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKY ANDRÁS
341 keleteurópai országokban ez az arány 2540 százalékos volt. Magyarországon tehát a rendszerváltozás első időszakában jóval lassúbb volt a termékenység csökkenése, mint KeletEurópa országaiban. A kilencvenes évek első felében a magyar családi juttatásoknak mind kelet, mind nyugateurópai össze hasonlításban feltűnően bőkezű rendszere bizonyos fokig kivédte a társadalmi és gazdasági válság családokat fenyegető negatív hatásait. Az 199596os Bokroscsomag a családi pótlék reálértékének és az átlagos reálkeresetek jelentős csökkenésével, valamint a gyed megszűnésével járt, mindez pedig erős bizonytalanságérzetet és nyugtalanságot keltett ’9597ben, meggyorsítva a termékenység csökkenését. 199899ben számos korábban megszüntetett családtámogatási forma visszaállításra került, de az intézkedésekhez rendelt költségvetési keret elégtelennek bizonyult, és így számos támogatási forma reálértéke jelentősen csökkent. Részben az anyagi források elégtelensége, részben a Bokroscsomag nyomán kialakult bizalmi válság, a stabilitásba vetett hit megingása eredm ényezte, hogy elmaradt a várt kedvező hatás a termékenységi mutatókban, a 2000. év átmeneti emelkedése után pozitív elmozdulás nem következett be. Mindezek ellenére összességében az elmúlt évtizedek családpolitikáit mégis eredményesnek és sikeresnek lehet tekinteni. A generációs termékenységi elemzések kimutatták, hogy a második világháború után született generációknál megállt a befejezett termékenység hosszú idő óta tartó csökkenő irányzata. A jelenlegi 4049 éves nők fiatalon élték át a gyes bevezetését, szülőképes koruk teljében voltak a ’7374es intézkedések idején, és a gyed is kedvező hatással volt gyermekvállalási kedvükre. Szülőképes koruk teljes életciklusán keresztül működött valamilyen anyai, gyermek- vagy családtámogatási rendszer, bevezetésre k erültek új intézkedések, amelyekre stabilan és hosszabb távon számíthattak, még akkor is, ha az anyagi támogatások gyakran jelentősen vesztettek értékállóságukból. Mi a teendő? Megítélésünk szerint, a Magyar Demokrata Fórum véleménye szerint elsőrendű cél a születésszámcsökkenés megállítására teendő lépések, mert úgy véljük, hogy a hosszú távú társadalmigazdasági fejlődésnek ez az egyik kulcskérdése. Az alacsony termékenység a népesség öregedési folyamatában a legfontosabb szerepet játssza. Nem az a baj, hogy a népesség öregszik, hanem a folyamat gyorsasága, a társadalmi, gazdasági, szociális következményei és ezek kezelésének módjai okozzák a legtöbb problémát. Növekszik az aktív korúak eltartási terhe, és öregszik maga az aktív korú népesség is, reformra szorulnak társadalom- és egészségbiztosítási rendszerek a nyugdíjas korú népesség abszolút számának és arányának növekedése miatt. A tartós népességcsökkenés és az öregedés párhuzamos folyamat, amelyek egy idő után kölcsönösen erősítik és gyorsítják egymá st. Egy ilyen társadalomnak csökken a versenyképessége, kevésbé rugalmas és befogadó a társadalmi és gazdasági újdonságokra, csökken az emberi erőforrások és a társadalom egészének megújulásra való képessége. Az alacsony termékenység hosszú távon érinti a családok működését, funkcióit, a háztartások összetételét, a munkaerőpiacot és ezen keresztül az egész társadalmat. Mind a külföldi, mind a hazai tapasztalatok azt bizonyítják, fontos, hogy a családpolitikai rendszer sokszínű legyen, és egyidejűleg legyen képes gyermekvállalásra ösztönözni alacsony és magas iskolai végzettségű anyákat, jobb és rosszabb jövedelmi viszonyok között élő családokat, családalapítás előtt álló fiatalokat, de olyan párokat is, akik meglévő gyermekük vagy gyermekeik mellé kívánnának továbbit vállalni. Ezért fontos, hogy a családpolitika ne preferáljon egy társadalmi réteget sem, hanem a különböző élethelyzetben lévő párok, családok számára egyformán lehetővé tegye családtervezési elképzeléseik realizálását. A családtámogatási rendsze ren belül hagyományosan kiemelt szerepet játszanak a pénzügyi juttatások. Magyarországon a családi pótlék rendszere több mint hetvenéves múltra tekint vissza.
