Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KUZMA LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
3388 helyesen utalt is. Az pedig különösen meghökken tő, hogy itt van a szakminiszter, és három felszólalást is úgy ült végig, hogy közben végig telefonált. (Kiss Péter: Csak beszéltünk.) Láthatóan nem is érdekli. Képviselőtársaim, ez tényleg egy kutyakomédia. Egy fontos kérdésről lenne szó, és önök ily módo n elbagatellizálják. Szerintem ennek így sok értelme nincsen. Azt gondolom, igazán szégyellhetik is magukat, hogy így állnak a kérdéshez. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kuzma László következik. KUZMA LÁSZLÓ (KDNP) : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Egyetlen megjegyzésre szeretnék reagálni azért, mert visszatérő jelenség Kormos képviselő úr részéről a Szakképzési Alap közvetlen átadásának problematikája. Mint egy gyakorlóiskola egyik vezetője, én valóban komoly energiá t fektettem abba, hogy az intézményt elismertessem azon a munkaerőpiacon, ahova szerettem volna vagy szeretném, hogy a gyerekeim kikerüljenek. E tekintetben jó tapasztalataim vannak, nem az ismeretség alapján, nem a kapcsolati tőke alapján adják oda, az én tapasztalataim szerint a Szakképzési Alapot az iskolának, ami átadható, hanem éppen ez egy elismertségi formációja, és ezt maguk a cégek mondják, ha kell, ezt írásos nyilatkozatokkal alá tudom támasztani, vagy megadom a címeket, hogy hol kell megkérdezni, hogy ez egy értékmérője a szakképző iskoláknak. Ezt azért nem kellene oly szinten lebecsülni, hogy tulajdonképpen csak odakerülnek. Annál is inkább ez egy fontos értékmérője; inkább erre rá kellene hasalni, és rá kellene hangolódni. Pont ez a szívfájdalma m, hogy annak idején, amikor a szakképzési alaptörvény megalkotódott, illetve annak elődje, akkor az volt a célja, hogy a szakképzést fejlesztendő alap jöjjön létre. Ezt az alapot ma jelentősen megnyirbálták. Nagymértékű centralizáció került bele a törvény szövegébe. Gyakorlatilag korlátlanul nem képesek az iskolák átfedni, ez egy tavalyi módosítás eredménye. (Gúr Nándor képviselőtársával konzultál.) Tehát ebből is azt látjuk - a két évvel ezelőtti Szakképzési Alap zárolása például , mindmind azt mutatja, hogy ez a Szakképzési Alap nem az eredeti céljának a feladatait látja el, hanem a költségvetési hiányok foltozgatását, ami nem lehet helyes cél. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ha ráér Gúr Nándor, akkor ő következik. (20.50) GÚR NÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Két dologhoz szeretnék röviden hozzászólni. Még Ékes képviselőtársam említette a korábbiakban a regionális fejlesztésiképzési bizottságok dolgát, mármint azt, hogy az a jó struktúra és az a jó szerkezet, am elyben a gyakorlati képzéssel foglalkozók vagy azokat képviselők minél nagyobb számban vannak jelen. Szeretném visszaigazolni, hogy ennek a törvényjavaslatnak a beltartalma ezt hordozza magában, azt hordozza magában, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács keretei között lévő munkaadói és munkavállalói szövetségek képviselői vesznek részt döntő többségében a tanácson belül. Még egy olyan megszorító passzust is beletesz a történetbe, hogy nekik és a kamarák képviselőinek együttesen több mint 50 százalékot kel l képviselni a regionális fejlesztési és képzési tanácsban, ilyen értelemben biztosítva azt a fajta többséget, ami a gazdaság oldaláról vagy éppen a gazdaságot képviselő köztestületek oldaláról jeleníthető meg. Azt gondolom, alapvetően jó ez az irány, alap vetően támogatható. A másik dolog Kuzma László képviselőtársam finanszírozásbéli gondolatához kapcsolódik, ami arról szól, hogy a tanulószerződéseknél a 15 százalék vagy éppen a 20 százalék, ami 2007ről szól; önmagában nem ez, ami vonzóvá teszi, hanem az, hogy a hiányszakmák esetében ezenfelül pluszolni
