Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BABÁK MIHÁLY (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KORMOS DÉNES (MSZP):
3389 lehet azt a 20 százalékot. Ha azt mondom, hogy a minimálbér 40 százaléka, az már nem olyan rossz pénz a mai viszonyrendszer keretei között sem. A Szakképzési Alap kérdésköréről csak egy mondatot szeretnék m ondani, az pedig az, hogy viszonylag nyitott a dolog, és az első szándék nem az, hogy centralizálásra kerüljön sor, az első szándék az, hogy minél több decentralizáltan, illetve helyi szinten kerüljön felhasználásra. Ezért pedig az intézmények vezetőinek i s tenni és lépni kell. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Babák Mihály következik. BABÁK MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Meg kell kérdeznem azt, hogy mi a szán dékuk ezzel a törvényjavaslattal. Képviselőtársaim arról beszélnek, hogy szétszórt, elaprózott, hatástalan. Pálcát törnek felette, pedig nagyon sok ember és nagyon sok tanuló abból a szakmából él meg ebben az országban, amit a szakmunkásképzőkben, a szakké pzésben tanult. Kormos Dénes képviselőtársam szerint ez nem hasznos képzés, és felteszi, hogy mi a hasznos képzés. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ki tud válaszolni, hogy melyik képzés hasznos? Miről beszélnek? És nem beszélve arról, hogy kinek hasznos. Úgy gondolom, hogy a gazdaságnak kell képezni, és ebben teljesen igazuk van, de, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, egy olyan országban, ahol a gazdaság igazából nem működik, akkor hogy tudunk megfelelni a képzéssel annak a gazdaságnak, ami jelenleg igény eivel nem rendelkezik? Higgyék el nekem, hogy aki szakács akar lenni vagy cukrász, abból nem lesz a tiszkekben lakatos vagy géplakatos, amit önök szándékolnak! Az szeretne megélni majd egyéni vállalkozóként abból a szakmából, amit megtanult, és gondoskodik magáról. Önök tényleg nem gondolnak arra, hogy nagyon sok kis szakma van, olyanok, amelyek szolgáltatnak, amelyek ebből meg tudnak élni egyéni vállalkozóként, kisvállalkozóként, és önök nagy, gigantomán szervezetekbe kívánják bepasszírozni a hallgatókat. Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Veszélyes ez a gondolkodás, és az a sarkítás, ahogy önök beszélnek. Úgy gondolom, ha a gazdaságnak van igénye bizonyos szakterületekre és szakmákra, elsősorban meg kell becsülni. Ahhoz pedig, hogy ott valaki jó szakember legyen és vállalja, ahhoz pedig át kell képezni. Megjelenik az igény, és követi a képzés. Na de a nem létezőre hogy tudnak most hasznos képzést indítani, és hogy tudják ezt befolyásolni? Úgy gondolom, hogy alapjaiban kell a dolgokat rendbe tenni, működő ga zdaság, képzés és ha szükséges, akkor átképzés. Így lehet biztosítani a munkaerőt a piacon. Rossz az út, kérem, amit önök követnek. Köszönöm. (Szórványos taps a Fidesz és a KDNP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kormos Dénesé a szó. KORMOS DÉNES (MSZP) : Kö szönöm szépen. Kinek hasznos a képzés? A munkavállalónak, akinek esélyt ad, és annak a gazdaságnak, amelynek gyakorlatilag a működőképességét és versenyképességét megfelelő képzettségű szakemberekkel lehet csak elérni. Ma Magyarországon egyszerre van jelen munkanélküliség és hiány bizonyos képzési szerkezetekben. Sok példát tudnánk erre mondani. Kuzma képviselőtársamat mint intézményvezetőt nem akartam megsérteni, mert én is tudok jó példákat arra, amikor az intézményvezetők valóban valódi értékek és valódi teljesítmények alapján vonzzák magukhoz a szakképzési hozzájárulást, és ebben sokszor valóban fenntartói költséghiányokat pótolnak, és valóban olyan fejlesztéseket valósítanak meg, amit egyébként nem tudnának. De sajnos egyéb más formája is létezik ennek. Amire én igazán célozni akartam, hogy amikor például egyegy térségben - és tudok rá példákat mondani - az egyegy iparszerkezethez tartozó cégeknek, akár a mi térségünkben a vegyiparnak, azt mondjuk két nagy cégnek, hogy