Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - KUZMA LÁSZLÓ (KDNP):
3384 pénzből jobb szakembereket leszünk képesek képez ni? Valóban az általunk kitűzött célt - vagy pontosabban: a kormányzat által kitűzött célt, miszerint a munkaerőpiac és a képzés találkozzon - szolgáljae ez a törvénymódosítás? És az előttem felszólalók többször is említették, hogy valóban, ettől több sza kmunkás kerüle ki a munkaerőpiacra. Én egy kicsit szkeptikus vagyok, még ha néhány hasonló gondolkozású emberrel ellentmondásba is kerülök, miszerint feltétlen a hiányszakmák feltöltését és a hiányszakmák munkaerőpiacon való megjelenítését elsősorban a ké pzés oldaláról próbáljuk meg megoldani. Tehát ösztönözzük a gyerekeket, a fiatalokat azért, hogy hiányszakmákat tanuljanak. Kérem, a minimálbér 15 meg 20 százalékáért nem fognak oda jelentkezni a hallgatók és a tanulók. Fordítva ülünk e tekintetben is a lo von. A munkaerőpiac majd vissza fog reagálni a képzésre, és a képzésben részt vevők majd egy követő magatartással részt fognak venni ebben a képzésben, de attól a hiányszakmák nem fognak megszűnni az én elgondolásom szerint. A statisztikai adatokban, csak feltételezem, hogy eltolódás van a szakképzés és a gimnázium irányába és kevesebb a szakmunkásképzés, csak feltételezem, hogy ezek a statisztikák korrigálva lettek az érettségire épülő szakmákkal, mert ez esetben akkor kicsit torz adatot kapunk. Visszatérv e a négy feltett kérdésre, inkább szeretném, ha a törvényben visszatükröződött volna az a szándék, ami egyébként a Lajtán túli területekre inkább jellemző, mint Magyarországon, hogy a GDPnek egy megfelelő aránya alatt képzésre fordított összeg éppen ellen kező hatást vált ki, tehát nem hozza a hozzá fűzött reményeket. Sajnos, ez az arány Magyarországon jelentősen elmarad az európai átlagtól, tehát azt gondolom, hogy ezen a területen kellene először előbbre lépnünk, közösen, kormányoldalnak és ellenzéki olda lnak, a költségvetési tárgyaláskor ez az első lépés, és ilyen apró lépésekkel tudunk majd előbbre menni. (20.30) Az előterjesztésből kisejlik, hogy a kormány szándéka egy tudásalapú, versenyképes társadalom megteremtése, amely tekintetében az előterjesztés téves feltételezést alkalmaz. A szakképzés és a felnőttképzés munkaerőpiaci igényeire való egyértelmű megfeleltetés nem evidencia. Tehát nem kell feltétlenül evidensnek tekinteni, hogy a szakképzésben rögtön, azonnal leképeződjön, és ezt mint egyedülálló megoldást tekintsük, és ezáltal egyfajta integrációt tekintsünk a jövőben - mint az egyetlen dicsőítő út , csak nagy integrált mamutintézményekben tudjuk ezt a megfeleltetést, tehát hogy a szakképzés megfeleljen a munkaerőpiaci igényeknek, ezt feltétlen ül integrált mamutintézményekben kell végrehajtani. Annál is inkább, mert vannak egyéb szempontok is, mint az ilyen típusú munkaerőpiaci igények. Például a képzési tananyag átfutása is megnehezíti ezt a problémát, vannak egyéb társadalmi beilleszkedési pr oblémák, hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás. Mintegy példaként szerettem volna ezt arra mondani, hogy nem csak munkaerőpiaci igények jelentkeznek, amikor egy képzési struktúrát átalakítunk vagy megváltoztatunk. Feltehetjük ezt a kérdést, mielőtt ily en nagyszabású átalakítást végzünk, hogy mi lehet az elvárható cél egy szakképzést folytató intézmény esetében. Túlságosan leegyszerűsítené a problémát, ha azt mondanánk, hogy kész szakemberek képzése, aki az iskolából vagy a képzőhelyről kikerül, a munkae rőpiacon rögtön megjelenik, és végzi a saját munkáját. Nyilvánvalóan a válasz az - talán ebben is egyetértünk , hogy nem. Nem lehet ilyen célt kitűzni, és nem lehet az egész struktúránkat ennek alávetni, hogy aztán az átalakítás eredményeképpen ez lesz a megoldás. Azért sem, mert gyorsan változó ismeretekről van szó, gyorsan változó társadalmi igényekről van szó, a képzési struktúra változásának bürokratikus volta, és ezt ez a törvény nem segíti. Akkor mégis mi lehet a cél? Véleményem szerint a tudás megsz erzésének képességére kell megtanítani a mai magyar ifjúságot, illetve a felnőttképzésben részt vevőket. Mert ha erre képes a képző intézmény, akkor az az ember, akiről itt általánosságban beszéltünk, a munkaerőpiacon képes majd megállni a helyét. Mi a tör vény legnagyobb hibája? Nem igaz, hogy a szakképzés úgy rossz, ahogy van. A mai magyar szakképzés jelenleg iszonyatosan heterogén, és ezt a heterogén összetételű szakképzési
