Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. CSÁKY ANDRÁS
339 közösségeket erősíti meg, hozza helyzetbe, amely közösségek képesek a társadalmi tudatban az értékeket megjeleníteni. Mert szemléletváltás történt , értékválság van itthon is és Európaszerte is, és ezt valamiképpen kezelnünk kell. Mik alkalmasak erre? Ezek a közösségek. És mire gondolok? Az iskolára elsősorban. A gyerekek fejébe el kell ültetni azt, hogy családban élni jó. A média felelős képviselői re gondolok. Ez a legsúlyosabb kérdés, mert aki legtöbbet árt a családnak és a gyermekvállalás örömének és kedvének, az sajnos a média. Vannak, és bár többen lennének, akik felelősen gondolkodva tesznek ezért valamit, de nagyon kevesen, és nagyon súlyos a kár, amit itt elszenvedünk. Az egyházi közösségek éppen a normák közvetítésével alkalmasak erre; civil szervezetek, ha mást nem említek, csak a Nagycsaládosok Egyesületét. Ezeket a közösségeket kell megerősíteni, hogy ismét öröm legyen a fiatalok számára, ha gyermekekre gondolnak. A másik feladat a családbarát környezet kialakítása. Úgy gondolom, hogy itt elsősorban a foglalkoztatáspolitikai kérdésekről van szó, de az oktatásban is sok más mindenről, ahogy említettem, az adórendszerben is ezekkel a kérdések kel kell foglalkozni. Ez direkt törvényhozói feladat. A harmadik megoldás a családtámogatási rendszer továbbfejlesztése. Ismét mondom, és ez a szakma véleménye, minden leépítés káros hatású. Csak hozzáadni, kiegészíteni érdemes. Itt említeném meg azt, ami a mi javaslatunk, és rövid időn belül országgyűlési határozati javaslat formájában be is fogjuk nyújtani, a családi adózás választhatóságának kérdése. Hiszen igazságtalan a rendszer most, mert több terhet viselnek azok, akik gyermeket nevelnek, mint azok, akik magányosan élnek. Figyelembe kell venni az eltartottak számát is az adózásnál. Végül engedjék meg, hogy azt a némi optimizmusra okot adó adatot is elmondjam, többször készült felmérés, a legutóbbi években is, ami igazolta, hogy folyamatosan jelen van ez a szándék a magyar lakosságban. Nem egy gyereket szeretnének, nem is 1,2t, hanem átlagosan 2,1 az a szándékolt gyermekvállalás, amely már reprodukálná a lakosságot, és amely megfelelne a demográfiai céljainknak. Nagyon egyszerű a kérdés, ez valahogy úg y hangzik, mint amikor azt mondták a reneszánsz szobrászai, hogy csupán le kell hántolni a felesleget arról a szoborról. Én is azt mondom, hogy nincs más feladatunk, mint csupán biztosítani, hogy ez a szándék érvényesüljön. Ennek kell megtalálni a módját, hogy az eredeti szándék, ami egy gyermekszerető társadalom fiataljaiban megfogalmazódik, az megvalósulhasson. A politikának meg kell tenni ezeket a lehetőségteremtéseket, és akkor reményeink szerint a trend megáll, és talán egyszer majd meg is fordul. Kösz önöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Áder János) : Most megadom a szót Csáky András képviselő úrnak, aki az MDF véleményét fogja ismertetni. DR. CSÁKY ANDRÁS az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A „Jövőnk esé lye a gyermek” címet adta a KDNP a mai vitanapnak. Picit változtatnék rajta: nem csupán esélye, hanem záloga, hiszen a nemzetnek nincs jövője akkor, ha nem tudjuk biztosítani azokat a feltételeket, amelyek a fennmaradáshoz szükségesek. Három blokkról, ille tve három blokkban szeretnék beszélni ezzel a kérdéskörrel kapcsolatban. Egyrészt ellenállok a kísértésnek, hogy akkor, amikor népesedéspolitikáról beszélünk, a népesedéspolitika egészségügyi vonzatait hozzuk be a Ház falai közé, hiszen a kezdeményezők szá ndéka alapvetően nem ez volt. Azt gondolom, egy külön vitanapot érdemelne meg, a magyar egészségügy esélyei és jövője címmel. Koncentrálok inkább a népesedéspolitika, szociálpolitika és családpolitika kényes egyensúlyára. Nem árt visszatekinteni az elmúlt közel fél évszázados magyar hagyományokra, hiszen azok bizonyos iránymutatást adhatnak számunkra a jövő teendőit illetően, illetve meg kell fogalmazni, úgy tisztességes, különböző politikai erőknek, hogy ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban milyen javaslatot tesznek le az asztalra.
