Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - A roma integráció évtizede program stratégiai tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3370 mintha egy romológiai szakkö nyvből másolták volna ki, a valóság ismerete nélkül. A romaintegráció évtizede programban azt rögzítik, hogy saját gazdaság- és szociálpolitikájukkal összhangban alakítják a romaintegrációs politikájukat. A mélyponton lévő gazdaság és a humánumot nélkülöző kormányzati szociálpolitika és cigánypolitika közepette nem lehet komolyan venni ezt a programot. Nem lehet csak pályáztatásra építeni a tervezet, a program kivitelezését. Sikertelenségre lesz ítélve abban az esetben, ha a kormányzat nem rendel hozzá felt ételt. Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Mindennek ellenére, miután a cigányügy az egyik legfontosabb társadalmi, belpolitikai kérdés ma Magyarországon, és képviselőcsoportunk mindenre hajlandó, ami csak a legkisebb elemben is pozitívumot jelenthet a magyarországi cigányság életében, ezért korrekciókkal, módosításokkal ezt a tervezetet támogatni tudjuk. De még egyszer szeretném hangsúlyozni: módosításokkal és korrekciókkal. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiból.) (19.20) ELNÖK (dr. Világosi Gáb or) : Most megadom a szót Gusztos Péter képviselő úrnak, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. GUSZTOS PÉTER , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Házelnök Asszony! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! Ha valaki , mondjuk, parlamenti gyakornokként, a politika és a parlament működése iránt érdeklődő fiatal emberként nyomon követte ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a vitáját a bizottsági vitáktól a plenáris vitáig, a plenáris vita ezen szakaszáig, már ér dekes dolgokat figyelhetett meg. Én például az emberi jogi bizottság nem egészen másfél héttel ezelőtti ülésén egy egészen másik Farkas Flóriánt láttam és hallottam, és egészen más dolgokat hallottam Farkas Flóriántól abban a néhány mondatban, amit a bizot tsági ülésen elmondott erről a javaslatról. Úgy emlékszem, hogy nem volt olyan nagyonnagyon vehemens vita az emberi jogi bizottság ülésén erről a stratégiai programról. Sok kritika elhangzott abból, amit képviselő úr itt most elmondott, de valahogy a hang szerelés olyan bizottsági volt. Nyugodtabb volt egy picikét, konstruktívabb volt, és a lényeg arról szólt, hogy itt van egy országgyűlési határozati javaslat, amit az ellenzék is tud támogatni, mert a benne megfogalmazott célokkal egyetért. Itt volt egy ho sszú felsorolás, aminek különkülön minden egyes elemével természetesen egyet lehet érteni, hiszen ki ne látná azt az ellentmondást, ami aközött feszül, hogy milyen strukturális változások vannak most az egészségügyben és a között az igény között, hogy jó lenne, bizony jó lenne, ha az egészségügy szakdolgozói között is meg tudnának jelenni nagyobb számban roma származású emberek. Természetesen ez az ellentmondás létezik, de ez egy országgyűlési határozat formájában beterjesztett tízéves stratégiai terv, ami nek egyébként természetesen, köztünk szólva számos olyan pontja van, ami valószínűleg nem fér bele egy évtizedbe. Hiszen olyan társadalmi problémákról van szó, amelyek hosszú évtizedek alatt halmozódtak föl, amelyek megoldása a legjobb szándékú kormányzat, a legjobb szándékú parlament, a legjobb szándékú jogalkotás és a legszebb törvények, országgyűlési határozatok megfogalmazásával sem oldható meg egykét év alatt. Sőt, olyan problémákról is beszélünk, amelyekhez bizony generációkon keresztül, generációvál tásokon keresztül lehet csak eljutni, mármint a problémák megoldásáig, a problémák felszámolásáig. Ha van társadalmi csoport Magyarországon, amely egyértelműen most már majdnem két évtizede a rendszerváltás egyik, ha nem az első számú vesztesének tekinthet ő, az a hazai cigányság. Az a gazdasági szerkezetváltás, amit a rendszerváltás elhozott magával, talán legnagyobb mértékben ezt a társadalmi csoportot sújtotta. Ha egy picikét a saját választókerületembe tekintek, és Salgótarjánt nézem, felidézhetem azt, h ogy a rendszerváltás előtt az ott élő meglehetősen nagy számú cigányságnak a bányákban, a gyárakban állása volt és dolgozott is, és ennek a - most itt a mi
