Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - HARRACH PÉTER, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
336 Finnországban a kereső munkával töltött idő egy átlagos napon egy nő számára - percben számolva - 240 perc, Svédországban 230, Németország 215, Magyarországon 275. Tehát több időt töltenek kereső munkával a magyar nők, mint az említett országokban. Ha megnézzük az otthon végzett munkát, Finnországban 125, Svédországban 120, Németországban 130, Magyaro rszágon 175 percet töltenek a nők munkával. Ez azt jelenti, ha összeadjuk ezeket a számokat, hogy Finnországban a munkával eltöltött idő egy nő számára naponta 365, Svédországban 350, Németországban 345 perc, Magyarországon 450. A férfiak, ezt gondolhatjuk , nem állnak ilyen jól ebben a tekintetben. Nyilvánvaló, hogy azt a háztartási munkát, amit a nőknek kell elvégezniük, azért kell hogy ők végezzék el, mert a férfiak nem vesznek olyan mértékben részt a háztartás ellátásában, a háztartási otthoni feladatokb an, akár a gyermeknevelésben nem vesznek olyan mértékben részt, mint ahogy, mondjuk, a skandináv országokban. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A megoldás egyik részét, sokan mondták, a részmunka és a távmunka bevezet ése, szélesítése eredményezheti, hiszen Hollandiában 46,46 százalék a részmunka aránya, ezzel szemben Magyarországon 3,86. Hihetetlenül rosszul állunk ebben a tekintetben. Itt mindenki arról beszélt, hogy a nők számára kell lehetővé tenni a részmunkát és a távmunkát. Természetesen a férfiak számára is lehetővé kell tenni. Ne sújtsuk azzal a férfiakat, hogy ők nem vehetnek részt a családi életben, és nem lehetnek ott, amikor a gyermekeik felnőnek. Legyen meg a lehetőségük nekik is, hogy részt vegyenek a gyer meknevelésben. Természetesen nagyon fontos az, hogy a szociális ellátóhálózatnak azt a részét, ami a gyerekekkel és az idősekkel foglalkozik, tehát a bölcsődei, óvodai férőhelyek növeléséről, illetve az idősgondozás fejlesztéséről van itt szó, ezt is komol yan vegyük. Ha ezeket a szempontokat figyelembe vesszük, vagy ezeket a feladatokat megvalósítjuk, tehát a szociális ellátás javítását, a gazdasági kiszámíthatóságot, és legfőképpen, és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, a szemléletváltást, hiszen több ezer éves szemléletről van szó, amit meg kell változtatnunk, akkor várható a gyermekvállalási kedv növekedése. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Jó napot kívánok, tisztelettel köszöntök mindenkit. Feltételezem, hogy Vi lágosi Gábor alelnök úr előttem már elmondta, hogy a vezérszónoki körben nincs mód és lehetőség kétperces hozzászólásra, bár Szabó Zoltán neve megjelent a monitoron. (Dr. Szabó Zoltán: Majd utána.) Szeretném őt tájékoztatni erről, hogy majd azt követően, h a esetleg netán türelmetlen lenne, akkor kérem, még várja meg a hátralévő két vezérszónokot. A sorrend a következő: Harrach Péter képviselő úr következik, aki a KDNP képviselőcsoportjának vezérszónoka; őt pedig majd Csáky András kö veti, az MDF részéről. HARRACH PÉTER , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az első számú nemzeti sorskérdés a népesedési helyzet alakulása. Miért nemzeti? Mert fölötte áll a pártpolitikai vitáknak, az egész nemzet sorsáról v an szó, ami egyfajta, mondjuk ki, konszenzusos megoldást igényel. Azért az első számú, mert igen súlyos problémáról van szó. Nézzünk szembe a valósággal! Egyrészt az ország népessége rohamosan fogy, másrészt elöregedik a társadalom. Most szeretném elkerüln i azt a hibát, amibe könnyen beleesünk ilyenkor, hogy elővesszük a kutatási anyagokat, és számokkal próbáljuk meggyőzni egymást. Nekünk politikai mondanivalót kell megfogalmazni, de a számokat nem tudjuk nélkülözni. Közel 40 ezerrel többen halnak meg egy é vben Magyarországon, mint ahányan születnek. Az előbb elhangzott egy 25 ezres szám, ez is igaz. Miért? Mert például 2005ben a 40 ezres fogyás 45 százalékát pótolta a határon túli magyarok bevándorlása. Abban a helyzetben vagyunk, és
