Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 29 (76. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
3283 HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Egy esztendővel ezelőtt, j únius 2án alakult meg a második Gyurcsánykormány, és ilyenkor érdemes visszatekinteni erre az elmúlt egy esztendőre, hogy az akkori kormányprogramból - legalábbis időarányosan - mi valósult meg. Először az előzményekről egykét szót. 2006ban, a választá sokat megelőzően egy olyan választási kampány szemlélőjévé vált az ország, ahol sok minden elhangzott, a valóságról azonban kevés szó esett. A politika szereplői, különösen a két nagy párt egy olyan ígéretversenybe kezdett, aminek sok köze az ország gazdas ági és pénzügyi helyzetéhez nem volt, ígérgetések halmazát jelentette a választási kampány, holott mindenki tudta, és felhívtuk rá a figyelmet, hogy 2006 szeptemberében egy óriási teljesítendő feladat áll előttünk, a konvergenciaprogram elfogadtatása, ami nem egy egyszerű feladat, hiszen a kormány már kétszer nekiszaladt, kétszer elbukott a vizsgán, a harmadik esélyt nem volt szabad elszalasztani, és mindnyájan tudtuk, hogy a konvergenciaprogram elfogadtatásának súlyos társadalmi és egyéb következményei és vonatkozásai lehetnek, amiről nem volt szó. Aztán elhangzott az az elhíresült őszödi beszéd, amivel alapvetően két baj van. Az egyik az, hogy elhangzott, a másik pedig az, hogy a mai napig uralja a politikai közbeszédet, elterelve a figyelmet sokkal fontos abb és lényegesebb kérdésekről, aminek eredményeképpen a nemzetközi versenyben, az európai uniós versenyben ellenfeleink, vetélytársaink elhúztak és megelőztek minket. A konvergenciaprogram, hála istennek, elfogadtatott Brüsszelben, egy nagy feladatot telj esítettünk, azonban ez csak a dolognak az egyik része. Valóban, a költségvetés környékén a dolgok rendeződni látszanak, azonban a rendeződés módja nem olyan, ami normális lenne, és ami elfogadható, mondjuk, a Magyar Demokrata Fórum számára, mégpedig azért, mert a költségvetési hiány rendezésének minden terhét a középosztály viseli. Törekvések nem történtek arra, hogy például az adóreform, amelyet beígértek jó régen, valamilyen irányba, pozitív irányba elinduljon, nem történt törekvés annak irányába, hogy az adófizetők tábora növekedjen, hanem a rendszerben lévők megszorításai növekedtek, erősödtek, egyre jobban rontva a magyar vállalkozók versenyhelyzetét és versenyesélyeit. Egyébként a reformfolyamat, amely szükséges, amely feltétlenül fontos, és a politika minden szereplője elismeri ennek fontosságát, beindult ugyan, de igencsak döcög. Nincsenek előkészítve, komoly társadalmi egyeztetések nem előzik meg a reformokat, hatástanulmányok végképpen nem. Ennek eredményeképpen a reform szó mára negatív töltetet ny er, mára a reformtól, a reform kifejezéstől az állampolgárok félnek, görcs áll a gyomrukba, mert nem tudják, hogy mit hoz a jövő. Ez óriási kommunikációs hiba és óriási kormányzati hiba, ennek le kellene vonni a tanulságait. A gazdasá gi bizonytalanság, amelynek megoldása a konvergenciaprogram elfogadásából nem következik, a magyar vállalkozók versenypozíciói ebből levezethető módon nem fognak javulni. Ezzel is adós a kormány. Mit tesz a magyar vállalkozók, a magyar gazdasági szféra élé nkítése érdekében? A gazdasági bizonytalanság mellett felütötte a fejét még egy bizonytalanság, ez pedig a közbiztonság erőteljes romlása. Szeptember 17e, amikor először mutatta az akkori helyzet, hogy tulajdonképpen a rendőrség vezetetlen és bizonyos ért elemben fejetlen, már arra késztetett minket, hogy jelezzük, hogy az új kormányzati szerkezet, az új kormányzati struktúra, a Belügyminisztérium megszüntetése óriási károkat és irányítási válságokat fog előidézni. Mind ez idáig erre a felvetésre érdemben v álaszt nem kaptunk. Úgy tűnik, a miniszterelnök úr ragaszkodik eredeti álláspontjához, és ezt a szerkezetet akarja fenntartani. Az elmúlt egy esztendő tanulságait levonva, a reformok terén két dologra feltétlenül szükség van. Sokkal előkészítettebb, széles ebb körű társadalmi és politikai egyeztetésre, hatástanulmányok elkészítésére az egyik vonatkozásban, a gazdasági kérdések vonatkozásában, és a közbiztonság javítása, a rendőrségen belüli anomáliák felszámolása érdekében pedig arra kérem miniszterelnök
