Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. február 20 (50. szám) - „Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
327 Kérdezem tehát a tisztelt Országgyűlést, hozzájárule ahhoz, hogy Harrach Péter alelnök úr a mai nap politikai vitájában részt vegyen, illetve azalatt ülést is vezessen. Kérem, kézfele meléssel szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés többsége hozzájárult ahhoz, hogy az alelnök úr a mai napon a vita során ülést is vezessen. „ Jövőnk esélye a gyermek” címmel politikai vita ELNÖ K (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 2020 perces időkeretben, ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrn ak, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. A képviselő urat illeti a szó. MESTERHÁZY ATTILA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Mielőtt a napirendre térnék, egy megjegyzést hadd tegyek! Egy Chu rchillidézet jutott az eszembe, miközben a miniszterelnök úr beszélt. Churchill valamikor azt mondta, hogy nemcsak ahhoz kell bátorság, hogy az ember kiálljon, és beszéljen, hanem ahhoz is bátorság kell, hogy leüljön, és meghallgassa a másikat. Én azt lát tam, hogy a Fideszfrakcióban is történt ebben előrelépés, hiszen most már nem egy ember hallgatta csak a miniszterelnök beszédét, hanem most már hárman voltak, Mátrai Márta és Pelczné Gáll Ildikó is itt maradt benn, miközben a miniszterelnök úr beszélt. ( Közbeszólás a fideszes képviselők soraiból.) Ennek én nagyon örülök. Remélem, lesz még egykét vitanapunk, és egyre többen fognak benn maradni, miközben a miniszterelnök fontos kérdéseket taglal. (Közbeszólások a fideszes képviselők soraiból. - Taps a korm ánypártok soraiban.) A mai vitanap kapcsán, én azt gondolom, két fontos kérdésre kellene választ találnunk, vagy legalábbis megkísérelnünk a válasz megtalálását. Az egyik az, hogy hogyan lehet ösztönözni a gyermekszületésszámnak a növekedését, a másik pedi g az, hogy hogyan tudunk minőségi életet biztosítani azoknak a gyermekeknek, akik megszülettek. Természetesen, hogyha ezekre a kérdésekre választ keresünk, akkor azt is meg kell nézzük, hogy hol tart ma a világ, hol tartanak a fejlett országok, milyen demo gráfiai mutatók jellemzőek a fejlett országokra, és ezen belül Magyarország hol áll. Nézzünk egykét demográfiai jellemzőt! A fejlett országokra jellemző, hogy Európában és a világban mindenhol csökken a születések száma, természetesen jelentős különbségek kel. A természetes szaporodás a legtöbb helyen negatívba fordult, ezt bizonyos helyeken ellensúlyozza a bevándorlás. Nő az átlagéletkor; javulnak a halálozási mutatók. Csökken a házasságban élők aránya, csökken a házasságban született gyermekek száma, és n ő az anyák átlagéletkora a szülés időpontjában. Mi a helyzet Magyarországon? Azt mondhatjuk, és a szakirodalom is ezt mondja, hogy a magyarországi trend belesimul az európai uniós és fejlett országok trendjébe. És e fölött az állítás fölött rögtön tovább i s léphetnénk, de ebben van egy fontos szóösszetétel: a fejlett országok trendjébe simul bele Magyarország. Ez azért nagyon fontos, mert igaz, hogy ezeken belül Magyarországnak relatíve rosszabb helyezése van, de ez - a teljesítmény viszonyítási alap - szer intem még mindig jobb helyzet, mintha a kevésbé fejlett országok között lenne Magyarországnak jobb teljesítménye. Ez persze nem arról szól, hogy nem kell ebben előrelépnünk, és mindent megtennünk annak érdekében, hogy folyamatosan lépjünk előrébb ezen a sk álán. Nézzük: Magyarországon is '96 óta nő az átlagéletkor, javulnak a halálozási mutatók, nálunk is csökken a házasságkötések száma, nő a válások száma, nő a házasságon kívül született gyermekek száma, és később szülnek a nők. 1980ban az EU 15 országa át lagában 25 év volt az átlagkorhatár, 2004ben
