Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 23 (75. szám) - A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
3226 Nyíradony és Debrecen között. Vámospércs mellett van Újléta település, így alkotjuk az ebben a tájegységben lévő összesen 8 települést. A mi elkép zelésünk arról szól, hogy változzon meg a kistérség székhelye. De mivel indokoljuk ezt? Semmi mással nem indokoljuk, csak azzal, hogy a kistérség jelenlegi székhelye a térség területének legszélén helyezkedik el. A másik oldalon lévő települések távolsága 70 kilométer, átlagos távolsága a 8 településnek 35 kilométer. Tehát magyarul: három település van együtt Hajdúhadház környékén - Hajdúhadház, Téglás, Bocskaikert , a többi 8 település pedig nagy távolságra van tőle. Nehezíti a gondjainkat még az is - sok asítja, pontosabban fogalmazva , hogy pillanatnyilag a közösségi közlekedés területén csak egyfajta megoldás létezik, úgy, hogy minden település lakóinak Debrecenen keresztül lehet eljutnia egy átszállással, Újléta lakóinak pedig két átszállással Hajdúhad házra. A mikrotérségek szerepéről már többször is volt szó, és én nem mondom, hogy nem jó találmány, és nem jól működnek egyébként. Viszont mindenki pontosan tudja, hogy a kistérségi székhelyek esetében várható egy nagyarányú fejlesztés, és olvashattuk az előterjesztések közül nem is egyben, hogy tisztán hazai forrásokból megerősítik a kistérségi székhelyeket, kialakítják a közlekedési kapcsolataikat, és nyilvánvalóan betöltik majd azt a funkciót, amit az előterjesztők szántak neki. Amikor a gondolat felmer ült, hogy változtassuk meg a kistérség székhelyét, semmi más nem inspirált bennünket, csak az, hogy tegyük könnyebbé a térség lakossága nagyobbik hányada számára azt, hogy elérhessék a székhely települést. A 8 település - amely kéri, és reméli, hogy mégisc sak jóváhagyják a kérését - összesen 41 ezer embert számlál. A Hajdúhadház köré települt két településsel együtt pedig ők 22 ezren vannak. Tehát most nincsen másról szó, csak arról, hogy vajon a kormány a 41 ezer ember kérését teljesítie, és nem hagyja me g a jelenlegi hátrányos helyzetüket vagy sem - ez a kérdés. A települések kapcsolatai között azért mégiscsak vannak különbségek. Az előterjesztésben azt olvashattuk, hogy Hajdúhadháznak nagyobb a vonzáskapcsolata. Amikor a bizottsági ülésen megkérdeztem a szakállamtitkártól, hogy mit is jelent ez, nem tudott rá válaszolni, mert nem is lehet rá válaszolni, mert nem igaz. Hajdúhadháznak semmilyen vonzáskapcsolata nincsen Hajdúsámsonnal, Nyíradonnyal és a délnyírségi településekkel. Ezt nem felróva mondjuk ne ki, hanem egyszerűen nincsen; történelmileg sem alakulhatott ki, egészen más az ő világuk, mint amit a délnyírségiek megéltek. Három hajdútelepülésről van szó, a hajdúsági települések szélén egyébként. A másik oldalon a 8 település pedig a délnyírségi tá jegység településegyüttese. Egészen más a kapcsolatrendszere a 8 településnek és más a viszonyuk a másik három településhez. Ettől függetlenül, ha egy előterjesztést indokolnak valamivel, többek között azzal, hogy a vonzáskapcsolata a jelenlegi székhelynek erősebb, akkor azt alá kell támasztani. Nincsen Magyarországon olyan adat, ami ezt alátámasztaná. Ellenben van az ellenkezőjére, pontosabban arra, hogy Nyíradonynak vannak ilyen kapcsolatai. Ugyanis nem kell túlságosan bonyolult rendszerekben gondolkodni, meg kell vizsgálni, a települések között vajon mekkora a házasságkötések aránya. Tehát egyszerűen fogalmazva, vajon mely településeknél jellemző az, hogy odanősülnek, átköltöznek, beköltöznek, együttműködnek vagy átjárnak dolgozni. Ha ezt vizsgáljuk meg, élő rendszerről lévén szó, akkor világosan ki fog derülni, hogy Hajdúhadház, Bocskaikert és Téglás kiválóan működik együtt, hiszen egy település volt valamikor, és a másik 8 településen pedig tapasztalható, hogy nagy a mozgás. Szinte nincs a délnyírségi l igetaljai települések együttesében Hajdúhadház térségéből lévő beházasodás; lehet, hogy furcsán hangzik, de mindenképpen az élethez közelít. A KSH egy adatát általában ilyenkor felhozzák, az arról szól, hogy a munkába átjárók aránya. Kíváncsi lennék rá, ne m hiszem, hogy van olyan KSHadat, amely alátámasztaná, hogy Hajdúhadházra járnak át dolgozni az említett 8 településről - nem járnak át. A három mikrotérség önállóan is alkothatna egy kistérségi társulást, hiszen önállóan is 20 ezer főnél több a lakosságs záma. Egyszerűen fogalmazva, abban is gondolkodhattunk volna, hogy
