Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 23 (75. szám) - A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - SCHWARTZ BÉLA (MSZP):
3221 együtt gondolkodjanak, sok kérdésben együtt döntsenek, és felelősséggel tartoznak az adott kistérség legkisebb településéért is. Azt is nekünk kell itt a parlamenti patkóban felismerni, hogy hol vannak olyan kezdeményezések, ahol egy település csak arra akarná kihasználni ezt a kezdeményezést, hogy a saját maga számára valamilyen előnyt, lehetőséget biztosítson. Azt gondolom, hogy ezeket a kezdeményezéseket nem kellene majd támogatnunk itt a Ház falai között. Nem húzom tovább a szót, köszönöm szépen a figyelmüket, és elfogadásra ajánlom a törvényjav aslatot. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem látok több képviselői felszólalási igényt. Most már viszont látok, mert Schwartz Béla, az MSZP képviselője jelezte, hogy szólni kíván. Képvis elő úr, parancsoljon, öné a szó. SCHWARTZ BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A kistérségi társulások beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, hiszen a mai 168 többcélú kistérségi társulásból mindö ssze egy van, amelyik nem többcélú, a többi valóban többcélú. Ez a szám is mutatja, hogy helyes volt az az elképzelés, amit a kormány annak idején elindított. Ciklusonként adódik a feladat, hogy kérelmezni lehet a térségek megváltoztatását névváltoztatássa l, átsorolással és más egyébbel. 14 ilyen kérelem érkezett, ezek közül hatot javasol a kormány elfogadni. Ez a szám is azt mutatja, hogy lényegében stabilitás érződik ebben a kérdésben, hiszen - ahogy mondtam - a 168 kistérségből csupán 14 kérelem érkezett . Ez feltétlenül azt jelenti, hogy a többcélú kistérségi társulások tagjai a kialakult helyzettel elégedettek. Ha azt nézzük, hogy mi az ország érdeke, akkor több szempontot tudnánk megemlíteni. Én egy gazdasági és bizonyos értelemben településfejlesztési szempontot szeretnék mondani. Én is egyetértek Ivanics képviselőtársammal, aki a területfejlesztés egyik fontos bázisaként jellemezte a kistérségeket. Az a célja ennek a rendszernek, hogy minél több fejlesztési forrást vonzzon az adott kistérségbe, és járu ljon hozzá annak a területegységnek a fejlődéséhez. Ha viszont ezt költségekkel vetjük össze, akkor elgondolkoztató képet találunk. A fejlesztésnek is vannak költségei, és a fejlesztéseket is viszonyítani kell a költségekhez. Nem szokták összehasonlítani a fejlesztést a működéssel, de ezt is célszerű megtenni. Ha kormányzati és országos érdekből indulok ki, akkor az előttünk álló négy évben a fejlesztési előirányzatokat várhatóan nem tudjuk minden határon túl növelni, és négy év ciklikus tendenciáiból levez ethető, hogy mennyit tudunk fejlesztésre költeni. Azt viszont, hogy mennyit költünk működésre, alapvetően tudjuk befolyásolni. Minél több kistérségi társulást hozunk létre, annál több lesz a működési költség. A jelenlegi tapasztalatok alapján egy átlagos m agyar kistérség működéséhez - négyéves ciklusra számítva - mintegy 150200 milliárd forint szükségeltetik. Véleményem szerint ezt a fejlesztésekkel kell összehasonlítani, és ha a fejlesztés abszolút értéke nem változik, de a költségeket növeljük, akkor abs zolút rossz irányba megy el az országos szabályozás. S ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy ez csak a társulások apparátusának és mindennapos működésének a költsége, akkor számolnunk kell azzal is, hogy bizonyos értelemben az állami feladatok ellátását s zolgáló szervezetek megduplázódnak - duplikáció lép fel , sőt bizonyos értelemben ennél nagyobb arányú regresszió is kimutatható. Történetesen a vidékfejlesztési irodák száma is meg fog nőni, meg fog nőni a kihelyezett közigazgatási hatáskörök gyakorlásán ak a funkciója, és sok olyan feladat képződik, ami szintén a működési költségek erőteljes növekedését vonja maga után, amivel romlik a területfejlesztés hatékonysága; hangsúlyozom, mindez gazdasági szempontból. Éppen ezért véleményem szerint nem indokolt a kistérségi társulások számának a növekedése. Ezt azonban ilyen summázottan nem kellene elintézni, mert emellett természetesen megvizsgálandó minden egyes kistérség helyzete és az ott kialakítandó rendszer, és itt lehetnek
