Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhe... - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
3158 Köszönöm szépen, képviselő úr. Ismételt felszólalásra jelentkezett Kékesi Tibor, az MSZP képviselője. Megadom a lehetőséget erre. Parancsoljon, öné a szó. DR. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Azt gondolom, hogy néhány, költőinek szánt esetleges kérdésre próbálnék én magam válaszolni. Kezdjük a legvégén, mert talán az a leginkább, úgymond, kételyeloszlató kérdés, illetve az arra szánt válasz l ehet erre a legalkalmasabb, a kételyek eloszlatására. Azt gondolom, a képviselő úr személyesen is meg a kollégái is már elég sok módszert kitaláltak, hogy hogyan lehetne a kormányzati negyeddel kapcsolatos kedélyeket egy kicsit felszítani, hiszen itt már ü gyészségi megkeresés meg egyéb ötletek is voltak. Ebbe a sorba illeszkedik az ÁSZvizsgálat kérése is, hiszen köztudott, hogy az ÁSZ része, benne van a Projekt Monitoring Bizottságban, tehát ő ott megvizsgálhatja pontosan ugyanezeket a kérdéseket, és ha es etleg megkérdezik az ÁSZ elnökét, akkor el tudja mondani, nem kell ezért külön vizsgálatot elrendelni. Azt gondolom, hogy - bár ez nem vizsgálóbizottság, mert ugye még nem vizsgálunk valamit, hanem figyelemmel követünk valamit - az eseti bizottság egy megf elelő forma, és azt gondolom, hogy ahogy soha egyetlenegy ilyen típusú bizottság létrehozását nem akadályozták meg a jelenlegi kormánypártok, e bizottság megalakítását sem fogják megakadályozni, sőt ebből eredően nyilván támogatni fogják, mert nélkülük ez nem nagyon menne. Ha persze ezzel kivégeztem az összes kételyt, akkor nem is volna érdemes tovább sorolnom az ellenérveimet, de azért szükségesnek tartok még néhány ponton rávilágítani bizonyos, remélem, félreértésekre. A finanszírozási kérdés. Én azzal eg yetértek, hogy Magyarországon részben a tapasztalatok hiánya, hiszen például az ÁSZ idézett vizsgálata is ezt mutatja, hogy az eddig alkalmazott korai PPPtechnikák, amelyek nem ezek voltak, és nem is voltak teljes mértékben kontrolláltak, nem okoztak az á llamnak előnyt, sőt kimutathatóan bizonyos mértékű veszteséget okoztak. Ezt persze még akkor is kell mérlegelni, hogy vajon az állam létre tudta volnae hozni azokat a beruházásokat, amelyek azóta egyébként működnek, és nem pusztán csak a létrehozásukat ke ll összevetni, vagy nem tudta volna létrehozni, és nem szolgálná a magyar lakosság vagy az érintett kör érdekeit, illetve nem érdekeit, hanem igényeit. Nyugateurópai példák merültek fel ilyen szempontból, de még majd visszatérek a finanszírozásra. NyugatEurópában vannak olyan beruházások, például az államtitkár úr által említett, NagyBritanniában épült, Angliában épült belügyminisztérium, amely kizárólag és csakis ezt a belügyi tevékenységet, tehát az állami feladatot szolgálja ki, látja el. Azt gondolom , ennek a pontos számait egyébként ismerem is, 78 százalékos árelőnyért mentek bele a PPPeljárásba. Ott ugyanúgy állami számvevők és nyilván ingatlan- és egyéb szakmai szervezetek utánaszámoltak, hogy ez vajon jó és hasznose, ahogy majd Magyarországon i s utána fognak számolni. Most két szervezet az előterjesztő, és volt egy másik, úgy hívják - ez egy államilag létesített szervezet , hogy PPP Tárcaközi Bizottság, amelynek kötelező volt összehasonlítania négyféle beruházási eljárást, az állami beruházást, a bérleti konstrukciót, tehát amikor az állam csak bérli hosszú távon tartósan ezeket az ingatlanokat, egy úgynevezett szűkített PPPt meg egy bővített PPPt. A kettő között az a különbség, hogy ketté vannak bontva a szolgáltatások. Vannak olyan szolgálta tások, amelyeket biztonsági, kockázati okokból csak és kizárólag az állam, tehát a használó láthat el, és vannak olyan szolgáltatások, amelyeket nyugodtan elláthat az üzemeltető is. A szűkített nyilván ezt képezi le, a bővített pedig mind a két szolgáltatá st tartalmazza. Na most a számítások azt mutatják, hogy ebből a legolcsóbb jelen értéken a megvalósítás szempontjából a szűkített, tehát nem az állami beruházás, hanem a szűkített PPP a legolcsóbb. (0.10)
