Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhe... - ELNÖK (Mandur László):
3157 számvevőszéki vizsgálat megtörténhetett volna, és ma nem lenne ebben a kérdésben vita, mert mindenki azt látná, hogy ez valódi megtakarításokat eredményez. De ha ez nem történhetett meg, akkor természetesen az emberekben felmerül az a kérdés, hogy ennek vajon mi lehet az oka. A választott konstrukcióval is baj van, ahogy az előbb már mondtam, hiszen ez a konstrukció eddig M agyarországon nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. NyugatEurópában is egyébként olyan beruházások esetében csak, ahol utána nem kizárólag az állam vagy az önkormányzat bérli vissza egyébként az adott beruházást, hanem egyébként az a beruházás más be vételeket is generál. Ebből következően egyébként nem a teljes összeg visszabérlésére történik kísérlet, mint ahogy egyébként ebben a konstrukcióban ez megtörténik. Még egyszer: azt pedig logikátlannak érezzük, hogy a banki hitelben meglévő, értelemszerűen banki profit mellé még a beruházás profitja is rámegy, és ezt kell egyébként 25 év alatt kifizetni, ami olcsóbbá biztos nem teszi ezt a kérdést, mint egyéb más finanszírozási módoknál. Rövid távon lehet, hogy ez a módszer vagy ez a finanszírozási modell j ó a költségvetésnek, de hogy a 25 év összességében, még akkor is, ha esetleg azt mondanánk, hogy szükség van erre a beruházásra, ez a legdrágább módszerek egyike, az teljesen biztos, ezt mutatta egyébként az az állami számvevőszéki jelentés, amely ezeknek a beruházásoknak a dolgát vizsgálta. De ugye azt is elmondták itt többen, hogy a fejlesztések jelentős része a kormányzati negyedben valósulhat meg. Na de ezeknek a fejlesztéseknek egy jelentős része azon túl is megvalósulhatna! Hogy informatikailag össze lehet hangolni a minisztériumokat? Ennek semmi köze ahhoz, hogy fizikailag, földrajzilag egyébként egy helyre visszüke az épületeket. A világ különböző részén, legyen bárhol ma egy multinacionális nagyvállalat, egyébként az egy informatikai hálózaton műkö dik. Valahol a világ másik végén. Ehhez nincs szükség egy helyre telepíteni a minisztériumokat! Tehát ez szerintem egy kifejezetten rossz érv, aminek ehhez semmi köze; szükség van rá, de nem a kormányzati negyeddel függ össze. Mint ahogy remélem, a létszám leépítés sem a kormányzati negyed összefüggésében jelenik meg, mert Kékesi képviselő úr kétszer is elmondta, ami számomra, ahogy beszélgettünk, számunkra nem volt teljesen érthető, hogy a létszámleépítésnek a kormányzati negyedhez pontosan mi köze van. Ha azt akarta mondani ezzel a képviselőtársam, hogy a létszámleépítés után kevesebb hely is elég, jó, csak nem ezt mondta - vissza lehet olvasni, képviselő úr. A következő kérdés a kormányzati épületek, minisztériumi ingatlanok értékesítése. Ingatlanpiaci sza kértők is azt mondják, hogy ha egyszerre ennyi, egyébként sok tekintetben hasonló jellegű ingatlan kerül értékesítésre, azért összegszerűen nem fogja az állam megkapni azt a bevételt, amit egyébként akkor megkapna, ha ez nem egy egyszeri vagy körülbelül eg y időben történő értékesítés. Könnyen belátható, hogy ennyi ingatlanra egyszerre fizetőképes kereslet piaci értéken ugyan lesz, csak ez a piaci érték alacsonyabb lesz, mint ha egyébként nem dömpingszerűen történne ezeknek az ingatlanoknak az értékesítése, ami azt kérdőjelezi meg, hogy biztos, hogy azzal a bevétellel számolhate reálisan az állam, mint számolhatna egyébként egy más módszer választása esetében. Tisztelt Országgyűlés! Külön elvárás persze, hogy ha elindul a kormányzati negyed - hiszen úgy látj uk, ebben nagy az elszántság , akkor hogyan történik ennek a folyamatnak az ellenőrzése. Azt gondoljuk, abban mindenki egyetért, hogy ez egy nagyon komplex, összetett finanszírozást igénylő projekt, ennek teljesen a nyilvánosság előtt kell, ellenőrzött mó don zajlania mint folyamatnak. Ezért nyújtottunk be egy országgyűlési határozati javaslatot, amelyben kezdeményezzük egy eseti bizottság felállítását, amely ötpárti bizottságként nyomon követné ezt a folyamatot. Megint csak azt tudom mondani, hogy ha a kor mánypártok úgy gondolják, hogy ez egy szükséges és jó beruházás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , akkor azt gondoljuk, nincs miért megakadályozni ennek az eseti bizottságnak a felállítását, és akkor valószínűleg mindenki számára megnyugtatóbb lenne a következő időszak folyamata. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Mandur László) :
