Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhe... - ELNÖK (Mandur László): - DR. KÉKESI TIBOR, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója:
3150 illeszkedik a vasútfejlesztési tervekhez is, a tömegközlekedéssel kapcsolatos fejlesztések pedig újra a város szövetéhez kapcsolják a t erületet. Hitünk szerint nemcsak az érintett kerületek, a mindenkori kormányzatok, a főváros, de egész Magyarország nyer a kormányzati negyedhez tartozó fejlesztésekkel. Évekig polemizáltunk azon, hogy milyen szimbólumértékű építmények válthatnák fel megko pott nemzeti toposzainkat. Volt olyan rendszerváltás utáni kormány, amelyik Országimázs Központ néven külön erre szakosodott szervezetet is működtetett. Az országképépítés tehát nem új keletű dolog, mint ahogy a kormányzati negyed ötletének is vannak előzm ényei, Canberrától Washingtonon, Brazílián vagy Berlinen át egészen Helsinkiig, számos példája van a kormányzati negyedeknek, sőt kormányzati városoknak. Nem is csoda, hogy a rendszerváltás óta minden kormány reformtörekvései között ott szerepelt a kormány zati negyed ügye. Ez ugyanis jó ügy. Úgy építkezhetünk, hogy közben komoly megtakarításokat könyvelhetünk el. Pontosan ezért készült az Orbánkormány alatt egy kilenckötetnyi, háromezer oldalas tanulmány a kormányzati negyed kialakítására. Most felépíthetj ük együtt. Mindannyiunk közös politikai akarata teljesülhet ma. Ehhez kérem a tisztelt képviselők támogatását. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság előadójának, Kék esi Tibornak fogom megadni a szót, ötperces időkeretben. Parancsoljon! DR. KÉKESI TIBOR , a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A kormányzati negyedről szóló, egészen pontosan a közb eszerzés megindításához szükséges határozati javaslat előtt már kialakult - nevezzük társadalmi vagy sajtóvitának - egyfajta polémia ennek jósága vagy rosszasága körül. Ezért azt gondolom, az első lépés, amit ennek kapcsán tisztázni kell, hogy ez vajon jóe az ország számára. Úgy gondolom, a költségágon történő megtakarítás ékes bizonyítéka lehet mindannak, amit ezek a viták kívánnak sugallni. Azaz, hogy eredményes és jó gazdálkodás formájaként nem csupán egy kormányzati épületegyüttes jöhet létre, hanem eg y központosítottan, ezért számos elemében hatékonyabban és olcsóbban működő államigazgatás is. (23.30) Miért gondolom ezt? Úgy gondolom, a létszám tekintetében igen sokat mondó, hogy közel negyedével, 8500ról 6500 környékére csökken a központi államappará tus létszáma, és ebből mintegy 5700 tisztségviselő fog dolgozni a kormányzati épületekben, lényegesen kisebb létszámra kell tehát megoldani a ma elhelyezni szükséges alkalmazottak körét. Közösek lesznek az erőforrások, a beszerzések, nemcsak a központi köz beszerzések, hanem a logisztikai probléma is egy helyen oldódik meg, kevesebb szállítással, kevesebb divizionális szétosztási problémával kell szembesülni. Az ingatlankezelési feladat: nem Budapesten számos helyen meglévő kormányzati épülettel, hanem egy h elyen, egy helyen kezelhető és azonos minőségű épületegyüttessel lesz dolgunk. Egy új épületegyüttes esetében egyébként a szükséges ráfordítások is sokkal kedvezőbbek, mint rendkívül patinás, műemléki és presztízsértéket egyenként is hordozó épületek fennt artása, üzemeltetése esetén. A szolgáltatások is olcsóbbak lesznek, egy hálózatról, egy számítástechnikai háttérrel tud például dolgozni, de az eszközök tekintetében is ugyanezek a lehetőségek biztosíthatók. A területnél még lényeges szám, hogy a ma haszná lt 325 ezer négyzetméternyi kormányzati terület helyett pusztán 165 ezerre lesz szükség, és ebben már a biztosítandó parkolóhelyek száma, mintegy 1950 darab, már benne foglaltatik.
