Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. §-a alapján a kormányzati negyed beruházás részeként létrejövő kormányzati épület(együttes) megvalósítását célzó közbeszerzési eljárás megkezdéséhe... - ELNÖK (Mandur László): - DR. VAS JÁNOS (MDF):
3151 A konstrukcióról néhány szó. Több variáns került megvizsgálásra, é s ebből a javaslat a szűkített PPPkonstrukciót emelte ki. Kelle félni ettől a dologtól? Azt gondolom, nem, mert részben már a korábbi konstrukciók tapasztalatai alapján olyan kockázatelemzésre került sor, amely egyértelműen bizonyítja, hogy ezek döntő tö bbségét a magánfél fogja viselni, és az államháztartás hiánya, ami a másik lényeges kérdés, 25 évre elosztva jeleníti meg azokat a kiadásokat, amelyek állami beruházás esetén egy összegben például ezt az évet vagy a következő évet nyomnák, ami a konvergenc iapályán sem segítené a felzárkózásunkat. Belelátván az előkészítés munkájába, gondos és alapos, részletes számításokon és elemzéseken alapuló, nyugvó dokumentációt ismerhettünk meg. Egy környezetbarát beruházás, mind anyagában, mind technológiájában egy X XI. századi épületkomplexum alakul ki, és újjá fog éleszteni egy leromlott városi szövetet; bár a beruházás maga barnamezős lesz, de mégis sok zöld jön létre. A fentiek alapján a költségvetési bizottság többsége támogatta az általános vitára való alkalmass ágot. Elnök úr, köszönöm a szót. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. Írásban előre jelezte felszólalási szándékát Kékesi Tibor és Vas János, az MSZP, illetve az MDF képvi selője. Kékesi Tibor elegánsan jelzi, hogy adjuk meg a szót először Vas Jánosnak. Hát, megadjuk a szót Vas Jánosnak, az MDF képviselőjének. Parancsoljon! DR. VAS JÁNOS (MDF) : Nagyon szépen köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szívesen lennék kormánypárti képviselőtársaim helyében, amikor dicsérni kell ezt a projektet, bár azért megpróbálom objektíven összefoglalni álláspontunkat. Tájékoztatásul el kell mondanom, hogy a kormányzati negyed gondo lata a rendszerváltás óta valamennyi kormány politikájában, illetve gondolatkörében benne volt. Antall József is foglalkozott a gondolattal, sőt rajzos tervek is készültek, hogy a kormányzati negyedet hová képzeli el. Úgy tudom, hogy az Orbánkormány idejé n is próbálkoztak ennek a kormányzati negyednek a létrehozásával, de a Sándorpalota felújításáig jutottak. Ennek döntő többségében az volt a koncepcionális oka, úgy tudom, hogy akkor is érezték, hogy nagyon jelentős költségvetési teher keletkezett volna, de akkor még nem ez a PPPkonstrukció volt, amelynek keretében megpróbálták ezt megoldani. Azt szeretném mondani tehát, hogy az ötlet nem új, és egyáltalán nem eretnek, mert a világ több pontján van olyan ország, ahol a költségtakarékos munkavégzésnek ezt a módját választották, hogy egy pontra koncentrálják a minisztériumokat, illetve azok szerveit, és így mód és lehetőség van mindazoknak a költségtakarékos módszereknek az alkalmazására, amit az előttem szóló államtitkár úr, illetve képviselőtársam mondott. Mint minden kis országnál, azt is el tudom képzelni, hogy Magyarországon is, bár egy kicsit urambátyám ország vagyunk, ez igaz az államigazgatásra is, hogy emberi kapcsolatokon keresztül még hatékonyabb módon, szinergista módon, hogy megismerjék az embere k a kormányzati negyedet, valószínűleg a minisztériumok egymás közötti munkájának hatékonysága is növekedhetne. Ezt sem tartom kizártnak. Azt azonban el kell ismerni, hogy véleményem szerint csak olyan konstrukció támogatható kormányzati negyed létesítésén él, ami mind rövid távon, mind hosszú távon kedvező ennek az országnak. Államtitkár úr megemlítette azt, hogy nem a kormányzati negyedet támadja az ellenzék. Ez valóban így van, hiszen nem a kormányzati negyed létesítése ellen van kifogása a Magyar Demokra ta Fórumnak sem, hanem két dolog ellen. Az egyik a finanszírozás módja, a PPP. A másik pedig az időzítés. Úgy gondoljuk, hogy az ország jelen gazdasági állapota nem alkalmas arra, hogy egy ilyen nagy volumenű beruházást végezzenek. Ha jól tudom, ez a PPP p rojekt lesz Magyarországon az eddigi legnagyobb, ha 42 milliárdért meg fogják építeni az épületeket, és további
