Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - Egyes foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
3114 A legfontosabb talán az, hogy ha akár a készenlét fogalmát nézzük, tehát hogy a munkavégzési kötelezettség felmerülése a készenlét esetében esetleges jelleggel van jelen, emellett a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs munkavégzési kötelem, és mindezek mellett, mindezekkel együtt a mun kával nem töltött időt pihenéssel lehessen eltölteni, ezeknek a fogalomrendszereknek, illetve az ügyelet fogalomrendszerének akár a munkavégzéssel párosuló vagy épp a munkavégzés nélküli eseteinek a szabályozását is először tisztázni kell, tisztába kell ra kni, hiszen a díjazás és minden egyéb más is ehhez illesztetten fogalmazható meg. (20.20) Ez a javaslat azt hordozza magában, hogy ha munkavégzés nem történik az ügyelet időszaka alatt, akkor ez nyilván nem más, mint rendelkezésre állás. Ha pedig rendelkez ésre állásról van szó, akkor, bár munkaidőként értelmeződik az ügyelet, de mégis, a díjazás tekintetében csakis a személyi alapbér 40 százaléka fogalmazódik meg díjazási mértékként. A másik oldalról, ha munkavégzés is történik, ebben az esetben rendkívüli munkavégzésként kell értelmezni az ügyelet időszakában végzett munkát, ebben az esetben pedig nyilván a díjazás mértékének alakulása is ekképpen formálódik. Azt gondolom, a javaslatnak ezek az alaptézisei, alapszabályozási kérdései igen fontosak, mert egyé rtelműen tisztázza a viszonyokat. Tisztázza, hogy mondjuk, egy adott héten munkában töltött időtartam milyen nagyságrendet érhet el, hogy emellett az ügyeletben, készenlétben eltöltött idő milyen mértéket ölelhet fel, adott esetben 60 órában - egészségügyi készenlét esetében 72 órában - fogalmazza meg ez a javaslat ezeket a mértékeket. Magyarul: azt szeretném érzékeltetni, hogy egyrészt a fogalomrendszerek és a mértékek tisztába tétele mellett a kialakult európai normákhoz való igazítás, az ahhoz való igazo dás jellemzi ezt a szabályozást. Példaként mondhatom azt, amely megengedi a néhány hónapban történő munkaidőkeret alkalmazását. Az európai szabályozási rendszerben ez négy hónap, a törvényjavaslat alapján ez három hónapban fogalmazódik meg. A korábbiakban, akár még kollektív szerződés kötelékei között, a készenléti jellegű munkavégzés keretei között egyéves időtartam is volt, ennek a megszüntetésére is sort kerít ez a törvénytervezet. A változás tehát igazából az, hogy az elrendelhető 200 órás, kollektív sz erződéssel 300 órás ügyelet munkaidőként fogalmazódik meg, és megmaradnak azok a sajátosságok, amelyek az ügyelet alatt végzett munka tekintetében továbbra is a rendkívüli munkavégzés minősítési kategóriájaként foghatók fel, a nem készenléti jellegű munkak örökben foglalkoztatott munkavállalók napi munkaideje pedig továbbra sem haladhatja meg a 12 órás időtartamot. Ezek fontos tézisek, mert a munka világában egyértelmű és egzakt szabályozások adják meg a kereteket a munkaadók és a munkavállalók számára is, e hhez lehet igazodni, és ezen belül lehet olyan struktúrákat, rendszereket kialakítani, amelyek a munkaadói és munkavállalói érdekek egymás melletti kezelése mellett ki tudják elégíteni azokat az igényeket, amelyek a felszínre hívódnak. Utolsó mondatként az t szeretném megerősíteni, amit az elsőben is megfogalmaztam. Azt, hogy meggyőződésem szerint törekedni kell arra, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács keretei között lehetőség szerint el lehessen jutni addig, hogy mindhárom oldal részéről az elfogadással párosulhasson ez a történet. Annak figyelembevétele mellett is, hogy a külön szabályozás kérdéskörében ma még vannak nézetbeli különbségek, de meggyőződésem szerint a munkavállalói oldalról is látni kell azt, hogy a rugalmasság és a biztonság együttes kez elése másképp nem nagyon kivitelezhető. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, a Fideszfrakcióból; őt majd Geberle Erzsébet követi; az SZDSZtől. BER NÁTH ILDIKÓ (Fidesz) :
