Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GEBERLE ERZSÉBET, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3100 A szak- és felnőttképzési reformjavaslatok dokumentumaiban a képzéseknek a munkaerőpiaci igényekkel való összehangolása érdekében a legfontosabb elemként a szakképző intézmények és a térségi integrált szakképző központok új koncepciója jelenik meg. A javaslat tartalmazza továbbá a szakképzési kapacitásszabályozás jogi hátterének megteremtését, a pályaorientáció, pályaválasztás, pályakövetés rendszerének kialakítását, valamint a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex megvalós ítását. Fontos elem a regionális munkaerőpiaci igényekhez igazodó, keresletvezérelt szakképzés kialakulásához szükséges intézményfejlesztés jogi feltételeinek megteremtése. A törvénymódosítás tartalmazza a szakképzésszervezési társaság működésére vonatko zó szabályokat is. Ez a térségi integrált szakképző központ feladatai ellátásának legrugalmasabb formája, hiszen az intézményfenntartókon kívül a gazdaság szereplői, valamint a felsőoktatási intézmények is részt vehetnek benne. Ösztönzőleg hathat, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjai keretéből szervezeti átalakításukra, szakképzésfejlesztésükre és infrastrukturális fejlesztésükre is pályázhatnak az e modelleknek megfelelő tiszkek. A gazdasági szereplők részvétele szintén elősegíthet i a munkaerőpiaci igények hatékonyabb megjelenését a szakképzésben. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat a szakképzési törvényben szabályozott iskolai rendszerű szakképzés, valamint a felsőoktatási törvényben szabályozott felsőfokú szakképzés összhangjának meg teremtését is tartalmazza. A szakképesítésért felelős minisztériumok olyan, mindenki számára ajánlott tartalmi követelményeket határozhatnak meg, melyek átláthatóvá teszik a különböző felsőoktatási intézményekben folyó felsőfokú szakképzést. Az ellenőrzés komplex rendszerének kialakításával a javaslat lehetővé teszi a szakmai vizsgák hatósági ellenőrzését. A hatósági ellenőrzésre jogosult szerv megnevezését külön kormányrendelet fogja szabályozni. Az ellenőrzés szintén motivációt jelenthet a szakképzés szer eplői számára a minőségi oktatás felé való elmozdulásra. A javaslat egyszerűsíti a felsőoktatási intézmények akkreditációját is. Eszerint a szakirányú továbbképzést, illetve költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási intézmények számára a felsőfokú ak kreditáló testület az akkreditációs eljárás nélkül adhatja ki a tanúsítványt. Tekintettel arra, hogy nemzeti és uniós forrásokból támogathatóak ezek a képzések, az úgynevezett pályakövetési rendszer működtetése elengedhetetlen. Mivel közpénzekről van szó, a felnőttképzési intézményeknek adatokat kell szolgáltatniuk a képzésben részt vevők által megszerzett szakképesítés hasznosulásáról, a foglalkoztatóknak pedig a felnőtt által ellátott munkakörről. Ez a monitoringrendszer nyomon követhetőséget, a közpénzek elköltésének hasznosulását, illetve a tapasztalatok levonásának lehetőségét teremti meg. Változik a fejlesztési támogatás nyújtására és fogadására vonatkozó szabályozás is. Mint már a bevezetőben említettem, a törvény ösztönözni kívánja a szakképzésre for dítható nemzeti és uniós források minél hatékonyabb felhasználását. Ezért rendelkezik úgy, hogy a fejlesztési támogatás kizárólag a térségi integrált szakképző központokban részt vevő szakképzést folytató intézményeknek, olyan felsőoktatási intézményeknek, ahol gyakorlatigényes szakképzés folyik, illetve speciális szakiskoláknak és készségfejlesztő szakiskoláknak adható. A fejlesztési támogatások olyan intézményeknek adhatók, amelyekben az oktatásban részt vevő tanulók aránya a három év tanítási átlagában 1 500 fő legalább. Ettől külön egyedi miniszteri engedéllyel el lehet térni - ez is egy rugalmas szabályozási forma. A fenntartókat is ösztönözni kívánja a törvénymódosítás, hiszen azon fenntartók kaphatnak beruházási célú támogatást a szakképzési hozzájárul ásból, akik térségi integrált szakképzési központot hoznak létre a szakképzési feladatok koordinálására. A törvénymódosítás célja a régiók szakképzési kapacitásainak koordinációjához szükséges jogszabályi háttér megteremtése. Az Unió mint általában, az okt atásban is a regionális megoldások
