Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
3101 fejlesztését támogatja. A regionális fejlesztési és képzési bizottságok feladatköre, döntési jogosítványai megváltoznak, a gazdaság szereplői sokkal nagyobb szerepet kapnak. Több olyan jogosítvány kerül át ezekhez a szerv ezetekhez, amelyek korábban miniszteri hatáskörben voltak. Üdvözöljük ezt a változást, hiszen ez a decentralizáció és a szubszidiaritás elvének megvalósulását tükrözi. A régiók szakképzési szükségleteinek meghatározásában a gazdasági szereplők, illetve érd ekképviseleteik még nagyobb szerepet kaphatnak. Több fenntartó önkormányzattal beszélve, most itt politikai hovatartozás nélkül mondhatom, hogy üdvözlik a fenntartók ezt a fajta módosítást, mert ők is kitörési lehetőséget látnak ebben. A Szabad Demokraták Szövetsége támogatja a törvénymódosítást, hiszen a szétaprózott, a munkaerőpiaci szempontból alacsony hatékonyságú szakképzési rendszer átalakítása kezdődik meg. A szakképzési rendszer átalakulása pedig alapja lehet egy nemzetközi mértékekben is versenyké pes, tudásalapú gazdaság megteremtésének. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon és az MDF padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Hoffmann Rózsa képviselő asszonynak, a KDNP vezérszónokának; őt majd Almássy Kornél követi, az MDFtől. DR. HOFFMANN RÓZSA , a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm a szót. A változatosság kedvéért ismét én mondom el a Kereszténydemokrata Néppárt véleményét. Miért alkot törvényt a parlament, miért terjeszt egy kormány törvény javaslatot a parlament elé? Nyilvánvalóan azért, mert abban a rendszerben, amelyet szabályozni akar, valamilyen problémák vannak, amelyeket orvosolni kell. Különösen igaz ez a szak- és felnőttképzést érintő törvényre, amely a címében is hordja, hogy a refo rmprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról van szó, reformra is akkor van szükség, ha a rendszer rosszul működik, azt meg kell javítani, meg kell reformálni. Ezért tehát érdemes számba venni, hogy melyek ennek a rendszernek a problematikus oldalai, amelyeket orvosolni kellene a reformban, illetve a törvényben. A hozzászólásomat így építettem fel, hogy vegyük számba, hogy melyek azok a területek a szakképzésben, amelyek komoly gondot jelentenek, esetleg évek vagy évtizedek óta orvoslásra szo rulnak, és vizsgáljuk meg, hogy ez a törvény megfelelő választ ade ezekre a problémákra, kilátásba helyezie a javítást. Szakképzésben érintett szakemberek véleményének a summázata alapján nem mindet, de hét ilyen problémát neveznék meg, majd ezekre keres em a választ a törvényben. Miután a Kereszténydemokrata Néppárt értékrendjében a legfontosabb érték az ember, az emberi szempontból legsúlyosabb problémát tettem az első helyre. Azt tudniillik, hogy a szakképzésből, jelesül a szakiskolákból, azoknak a 910 . évfolyamáról ma az odajáróknak 30 százaléka végleg kimarad. Ez nemcsak az ő emberi életükben jelent tragédiát, hiszen végleg bezárul előttük az értelmes, hasznos emberi életnek a lehetősége, hanem nagyon súlyos társadalmi probléma is, hiszen ők végleg el vesznek a munkaerőpiac számára, és igen nagy százalékban lesznek közülük munkanélküliek, deviánsok, csavargók, hajléktalanok és így tovább. A második legnagyobb probléma, amit rendre hallunk emlegetni is kormánypárti és nem kormánypárti oktatáspolitikusokt ól és politikusoktól egyaránt, a rossz szakképzési struktúra. Egyrészt rossz abból a szempontból, hogy nem reagál megfelelőképpen a munkaerőpiac igényeire, azzal néha köszönő viszonyban sincsen - túlképzés az egyik oldalon, alulképzés a másik oldalon , má srészt egyéb strukturális problémák is jelentkeznek. A harmadik már az intézményeknek talán a belső problémája, de szoros összefüggésben van a többi problémával: a szakképzés legkritikusabb és legfontosabb részének, a gyakorlati képzésnek