Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GEBERLE ERZSÉBET, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3099 A következő vezérszónok Geberle Erzsébet, az SZDSZ parlamenti képviselője; őt majd Hoffmann Rózsa képviselő asszony követi, a KDNPből. GEBERLE ERZSÉBET , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több hatályos jogszabály módosítását tartalmazza. Annak érdekében szükséges ez a módosítás, hogy a kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv és annak operatív programjai, valamint az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok végrehajtása végbemehessen. A javaslatnak talán a legfontosabb célja, és ezt előttem már többen is említették, hogy a szak- és felnőttképzés, valamint a munkaer őpiaci igények minél nagyobb összhangban találjanak egymásra. A módosítás a szakképzésben közreműködők teljes körére kiterjedő jogszabályi háttér megteremtésére irányul, koherenciában a közoktatási törvénnyel. Általánosságban a Szabad Demokraták Szövetség e üdvözli, hogy a javaslat a szétaprózott, sokszor hatékonytalan szakképző rendszert egy olyan pályára állítja, amely megfelel a modern képzés követelményeinek, és a munkaerőpiac igényeire támaszkodva versenyképes szaktudással rendelkező munkavállalókat bo csát ki. Ez nemcsak a gazdaság fenntartható fejlődését alapozza meg, hanem az egyének számára is biztosítja a munkaerőpiaci versenyben való jobb helytállást. Tisztelt Ház! A magyar oktatá si rendszerben a helyi, illetve területi kompetenciákkal bíró irányító szervezetek nagymértékű önállósággal alakíthatják ki stratégiájukat. A két felelős minisztérium dolgozta ki azt az országos szakképzési stratégiát, amely a 20052013 közötti időszakra e gy, a XXI. század egyéni és társadalmi kihívásainak megfelelő, magas színvonalú szakképzés biztosítását tűzte ki céljául. Ez a program egyaránt hozzájárul Magyarország társadalmigazdasági fejlődéséhez, és a képességek kibontakoztatásával sikeres életpályá ra készíti fel az egyént is. Ez az országos stratégia segíti elő, hogy az európai uniós források megszerzésével és felhasználásával a helyi és regionális szintű tervezés alapján ki lehessen jelölni a fő irányokat. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt másfé l évtizedben mélyreható változások mentek végbe a társadalmi és gazdasági környezetben, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Sőt, a globalizáció kiélezett versenyt teremtett Európa egésze számára. A rohamosan fejlődő információs és kommunikációs technológiák új kihívások elé állították az oktatást. A korábbinál sokkal sürgetőbbé vált a tudásalapú gazdaság kiépítésének igénye. De nemcsak a gazdaság, hanem az egyén társadalmi boldogulásának szempontjából is halaszthatatlan ez a felzárkózás. A sokrét ű társadalmi, gazdasági és technológiai átalakulás gyökeresen új követelményeket állított az oktatási és képzési rendszerek elé. Az Európai Unió megújított lisszaboni stratégiájának fő célkitűzése a foglalkoztatás bővítése és a gazdasági versenyképesség ja vítása, ennek érdekében az egész életen át tartó tanulásban jelöli meg a humán erőforrások fejlesztésének kereteit. Ezek alól a célok alól Magyarország sem vonhatja ki magát, ha a versenyben nem akarunk lemaradni. Az elmúlt tíz év reformjainak köszönhetően a magyar oktatásiképzési rendszer sok elemében megújult. A magasabb képzettségi szint iránti társadalmi igények növekedése a középfokú oktatás általánossá válásával, a felsőoktatás tömegesedésével, a jobban képzett munkaerő iránti kereslettel járt együtt . Az ismeretek gyors elavulása a megszerzett tudás és képességek folyamatos megújítását követeli. A tudás megszerzéséhez való hozzáférés, az erősödő szociális és területi különbségek azonban kedvezőtlen hatást gyakoroltak az esélyegyenlőségre. (19.10) Az i skolarendszerű szakképzés még nem mindenben alkalmazkodik kellő rugalmassággal és gyorsasággal a társadalmi, technológiai és gazdasági változások által generált igényekhez. Az intézményi koncentráció, az átjárhatóbb szakképzési struktúra együttesen járulha t hozzá a probléma kezeléséhez.
