Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A szak- és felnőttképzést érintő reformprogram végrehajtásához szükséges törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GÚR NÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3095 későbbiekben tovább kell erősítenünk. Gondolok itt foglalkoztatáspolitikai vagy szociálpolitikai szempontú megközelítésekre is. Csak címszavakban említenék néhányat. Nagyon fontos, hogy a gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződések kötelékei között minél többen jelenjenek meg. Sze retném jelezni, hogy ma a feltételek azt mondják, hogy minimum a minimálbér 15 százaléka az a mérték, ami a tanulószerződés keretei között megfizetésre kerül. 2007től ez 20 százalékos mértékű, és félévente emelkedő trendet rajzol. Hozzáteszem azt is, hogy a törvénytervezet alapján a hiányszakmák tekintetében egy pluszolásra, plusz 20 százalékos mértékű kiegészítésre is sor kerül, ami gyakorlatilag orientál a tekintetben, hogy mindenki elgondolkodjon, hogy vane értelme ilyen típusú hiányszakmák elsajátítás ának. De foglalkoztatáspolitikai szempontból a munkatapasztalat megszerzése az élő környezetben, lehetőség szerint a gazdálkodó szervezetek kötelékei között történjen. E tekintetben is át kell alakítani a normatív támogatási rendszereket. Támogatni kell és jobban támogatni kell azt, hogyha élő környezetben sajátítja el a megszerezhető tudást, gyakorlatot a pályakezdő. Nem véletlen, hogy a korábbiakban 16, majd a jelen időszakban elkövetkezendő rövid időszakban további 11 szakmát, szakképesítést érintően min d a szakma követelményeinek, mind a vizsgáztatás követelményeinek kérdéskörébe a köztestületek, kamarák bevonása intenzíven megtörtént. Kell hogy legyen olyan visszaigazolás, amelyet a gazdaság, a köztestületek közvetítenek az intézmények irányába. Nyilván az iskolákat is ösztönözni kell; az előbb említett gyakorlati képzés normatív átalakítási rendszerén keresztül ez megtehető. De a legfontosabb - még egyszer - az, hogy a szakképzés és a gazdaság szoros kapcsolatban legyen egymással. Ilyen értelemben nem v életlenszerű, hogy, mondjuk, az országos képzési jegyzék keretei között - annak a kialakításánál - a gazdálkodó szervezetek jelen voltak. Nem véletlen az, hogy a képző szervezetek kötelékei között tanácsadó testületek működnek, amelyekben a gazdálkodó szer vezetek képviselői jelen vannak. (18.50) Nem véletlen az, amiről már beszéltem, hogy a tanulószerződések száma mértékadó módon növekszik, hiszen 11 évvel ezelőtt, 1996ban 6600 fő volt a tanulószerződéssel jelen lévők száma, a tavalyi iskolai tanévben, a 2 0052006os tanesztendőben pedig több mint 32 ezer, több mint az ötszöröse. Tíz év alatt meg tudott ötszöröződni ez a szám. Azt gondolom, ez nagyon jó, és ezt a trendet, tendenciát kell a későbbiekben még tovább erősíteni. Csak kéthárom gondolatot szeretn ék még mondani a tervezett intézkedések szükségszerűségéről. Azt gondolom, a pályakövetési rendszer fontossága nem megkérdőjelezhető, egyrészt azért, mert információkat kapunk ezen keresztül, amelyek visszacsatolásával új szakmai tartalommal lehet megtölte ni a rendszereket. A finanszírozás kérdésköre, amely azt mondja, hogy az iskolák, intézmények teljesítményalapú finanszírozása rajzolódjék meg, nem elvetendő kérdés. Hiszen ma durván 13501400 önálló szakképzési sziget működik az országban, amely nem felté tlenül biztos, hogy mindig és mindenkor a mérhető, fogható vagy kalibrálható munkaerőpiaci igényekhez illesztetten teszi meg a képzést, hanem a már bizonyos értelemben és bizonyos esetekben megkövült sajátosságokra alapulva végzi el mindezt, és éves viszo nylatban durván 1820 milliárd forintos nagyságrendű fejlesztési pénzt viszünk bele ezekbe az intézményekbe. Ez, ha csak egy európai uniós költségvetést nézünk, hét év alatt 120130 milliárd forint, óriási pénz. Nem mindegy, hogy ez tényleg a munkaerőpiac igényeihez illesztetten történike, vagy nem. Azt gondolom, igen, meg kell fontolni - több szempontból is , hogy nem szabad olyan képzéseket mértéktelen módon, de még mértékadó módon sem finanszírozni, amelyek látható módon, hosszú időn keresztül visszaig azoltan, effektív módon munkanélkülieket, álláskeresőket bocsátanak a társadalom számára. Megfontolandó, hogy e képzések tekintetében milyen finanszírozási feltételek alakuljanak ki.