Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÁNCZÉL KÁROLY, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3046 A térségi tervezéshez kapcsolódik a térségi munkaerőgaz dálkodás kérdése, amelyik egyfelől lehetőséget és biztonságot nyújthat adott esetben különböző okok miatt a közoktatásból kikerülők foglalkoztatása tekintetében, de egyértelmű volt a bizottság részéről az a felvetés, hogy a munkaerőgazdálkodási feladatot a munkáltatói jogok gyakorlásával és a minőségirányítási program követelményeinek érvényesítésével szinkronban kell megoldani. A közoktatás szervezésének új megoldásai fejezetben a többcélú intézmények alakításával kapcsolatban vita merült fel az egységes iskola és kollégium kérdésében. Maga a forma, hogy az iskola és kollégium együtt tudjon működni, a közoktatási törvény korábbi lehetőségeiben is adva volt, nevezetesen, közös igazgatású közoktatási intézményként, intézményegységként működhettek. Érdemesnek tartjuk meggondolni, hogy mikor válik ez optimális formává, akkor esetleg, ha az adott kollégiumban lévő diákok legnagyobb része, többsége vagy majdnem egésze azonos intézményből kerül ki, és így terveződik egységes program, ha egyébként nem, a korábbi tö rvényi megoldások is ennek a kezelésére lehetőséget tartalmaznak. Igen részletesen esett szó a sajátos nevelési igényű gyerekek helyzetéről és fejlesztéséről. Sok helyről fogalmazódott meg az a felvetés, hogy azok az oktatási intézmények, amelyek rendelkez nek a megfelelő feltétellel és lehetőséggel, szakmai gyakorlattal, nem szorulnake ki a fejlesztésből. Itt a vita több irányban folyt. Egyrészt pontosan meg kell határozni, hogy melyek azok az ismérvek és fokozatok, amibe besoroljuk a gyerekeket. Vita jele nt meg az OECD C fokozat, a halmozottan hátrányos helyzetűek kezelése szempontjából, amelynek a kezelése nemcsak oktatási, hanem szociális szempontból is eléggé összetett feladat. A lényeg, hogy a törvényjavaslatban azt az igényt és célt látjuk érvényesüln i, hogy a szolgáltatás garantáltan eljusson az érintett gyerekekhez, ennek teremtsük meg a szakmai feltételeit és a finanszírozást is, hogy lehetőleg valóban oda jusson. Nem tartottuk szerencsésnek a nevelési tanácsadóknak olyan feladatokkal való terhelésé t, ami adott esetben a munkáltatói jogok gyakorlása és egyebek miatt is fontos. Itt valóban meg kell találni azt a lehetőséget, hogy ott, ahol az iskolában a feltétele megvan, az iskola felelős eredendően ezeknek a gyerekeknek a fejlesztéséért és a szakmai támogatást, a feltételeket tudjuk ennek megfelelően biztosítani és működtetni. Ugyancsak szóba került a nem állami intézmények bevonása az önkormányzati feladatellátásba. Úgy gondoljuk, hogy szerves részét képezik a feladatellátásnak, és megfelelő feltéte lekkel, megfelelő arányok, beiskolázási kötelezettségek figyelembevételével az egyeztetések folyamán ez összességében kezelhető és működőképes megoldás lehet. A bizottság többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta a törvénymódosítást. Köszön öm, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Pánczél Károly képviselő úrnak adom meg a szót a kisebbségi vélemény ismertetésére. PÁNCZÉL KÁROLY , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen , elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében azt állapítottuk meg a benyújtott törvényjavaslatról, hogy fiskális szemlélettel közelít, és látni való, hogy további pénzeket kíván kivonni a közoktatásból. Először arról a téma körről szeretnék szólni, ami a többcélú kistérségi társulást, illetve a regionális szakképzési fejlesztési bizottságokat érinti. A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése, a többcélú kistérségi társulás közoktatással összefüggő döntései elkészítés ére közoktatási társulási bizottságot hozna létre. Rendelkezik arra az esetre, ha a településeket a társulás tagjai nem fogadnák be. A többcélú kistérségi társulásokról kétharmados törvény rendelkezik, egy feles törvény - kérdezzük - miként tartalmazhat il yen döntő kérdésekben rendelkezéseket. Hasonló a helyzet a regionális szakképzési fejlesztési bizottságoknál is, amely a régióban folyó szakképzés irányainak és beiskolázási arányainak kidolgozására meghatározó szerepet kap a régiós szakképzési politikában , az önkormányzati és nem önkormányzati szakképzés összehangolásában.
