Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TATAI-TÓTH ANDRÁS, az oktatási és tudományos bizottság előadója: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
3025 Köszönöm, elnök úr. Sajnos az elé g gyakran előfordul, hogy hangzatos szólamokkal kívánják a feketelevest leplezni. Én úgy látom és a frakciónk is úgy látja, hogy a felsőoktatási törvény számos pontja kifejezetten feketelevesként fogja érinteni a felsőoktatási intézményeket. Az első ilyen kérdés a hároméves finanszírozási megállapodás ügye. Csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy 2005ben, amikor szintén a felsőoktatási törvény módosítása volt terítéken, akkor önök ugyancsak nagy vehemenciával azt mondták, hogy az a tuti garancia. Most hirte lenjében azt mondják, hogy ez a tuti biztos garancia. Innentől kezdve, amikor már ilyen gyorsan váltakoznak az álláspontok, akkor élünk a gyanúperrel, hogy itt teljesen másról van szó. De nemcsak a gyanúperrel kell élni, hanem ha az Oktatási Minisztérium h onlapjára a tavasz folyamán rámentek volna a tisztelt képviselőtársaim, ott találtak volna egy olyan munkaanyagot - jó sokáig ki volt rakva , amelyben mindenféle számítások is voltak. Ezek a számok egyértelműen és beszédesen azt mutatták, hogy ez a keretm egállapodás nem szól másról, mint forráskivonásról; nem is kevésről, milliárdos nagyságrendű forráskivonásról. Ha mindehhez még hozzávesszük azt a körülményt, amit most változtatni akarnak, nevezetesen, hogy a hallgatók utáni egészségügyi hozzájárulást is az intézményeknek kelljen befizetni, akkor ez a forráskivonás nagyságrendileg még komolyabb tétellé válik, tehát nem igazán látom, hogy ebben mi lenne a működési és finanszírozási garancia; ez a garancia annyi, mint halottnak a csók, magyarán semmit nem ér . A hároméves megállapodásba, úgy tűnik, bele kívánják tenni - legalábbis a törvényszöveg erről szól - a PPPmegállapodások kérdését is, jóllehet azokat korábban különböző szerződésekben mégiscsak a minisztérium részéről is aláírván kötelező érvényűnek tek intették. Tehát akkor most mire gondolhat egy földi halandó? Egyoldalú szerződésbontást kezdeményez a minisztérium, vagy miről van szó? Biztos azonban, hogy ez nem a jogi kiszámíthatóságot eredményezi. Az oktató eddig akkreditációs szempontból két intézmén yben figyelembe vehető volt, finanszírozási szempontból viszont csak egy intézményben. Most azt mondja Hiller úr, hogy az a megoldás, hogy akkor a jövőben egy oktató minden vonatkozásban csak és kizárólag egy intézménynél legyen figyelembe vehető. Arról ne m kívánok beszélni, hogy ez mondjuk, a felsőoktatáson belüli mobilitást milyen értelemben érinti, azt gondolom, nem éppen előnyére, de ha ezt összevetjük azzal a körülménnyel, hogy a közoktatásban pedig pont most akarják bevezetni az utazó tanárok rendszer ét, akkor aztán tényleg teljesen abnormális és feje tetejére állt a világ. Arról nem is beszélve, hogy a felsőoktatásban a felvételit megszüntették, lejjebb tolták a közoktatás szintjére; így kerek a világ az önök elképzelése szerint. Ezzel nem tudunk egye térteni. Indokolatlannak tűnő adatkezelési felvetéseket tartalmaz a törvényjavaslat. Egész egyszerűen értelmezhetetlen az, hogy miért kell hallgatói adatokat 80 évig kezelni, miért kell a hallgatók balesetére vonatkozó adatokat kezelni, miért kell fegyelmi vagy kártérítési adatokat nyilvántartani - 80 évig, még egyszer hangsúlyozom , miért kell hallgatói munkavégzésre vonatkozó adatokat, a hallgatók telefonszámát vagy a pályakövetéssel kapcsolatos adatokat mindmind nyomon követni. Azt gondolom, adatvédelm i szempontból ez egész egyszerűen aggályos. Ahogyan aggályos az is, hogy a felsőoktatási képzés jelenleg éppen a bolognai folyamatból következően háromszintű: van alapképzés, van mesterképzés és van doktori képzés. Itt a doktori képzésre vonatkozóan egy ol yan szabályozást kívánnak bevezetni, ami úgy szól, hogy a doktori iskola létesítésének a feltételeit, a doktori iskola tagságára, szervezetére, a Doktori Tanács számára biztosított hatásköröket, a doktori tézisek, az értekezés nyilvánosságára vonatkozó elő írásokat, a fokozatszerzési eljárásra vonatkozó általános szabályokat mind a kormány kívánja meghatározni. Az a meglátásunk, hogy ez kifejezetten sérti a felsőoktatási intézmények autonómiáját, másképpen fogalmazva: komoly alkotmányossági aggályok fogalmaz ódtak meg ezzel kapcsolatban. Az már csak hab a tortán, hogy úgy tűnik, ebből a szempontból az oktatási miniszter mintha Magyar Bálint reinkarnációja lenne, és az alkotmányos aggályokat mindig elereszti a füle mellett.
