Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3009 tekintettel arra, hogy az Európai Uni ó menekültpolitikája, illetve maga a migráció kérdése a jövő egyik nagy kihívása lesz, amelyre meg kell találnunk az adekvát válaszokat. Mind az államtitkár úr, mind Szép Béla képviselőtársam által említett részleteket átvettük, ezeket ugyanolyan módon íté ltük meg, ezért ezeket nem kívánom megismételni. Köszönöm, és még egyszer annyi, hogy egyhangúlag általános vitára alkalmasnak ítéltük a törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ország gyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 1515 perces időkeretben. Ezek közben kettőperces felszólalásokra nem kerül sor. Legelőször megadom a szót Hankó Faragó Miklósnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja vezérszónokának. Par ancsoljon, képviselő úr! DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi joganyag fejlesztése, számos egyéb j ogalkotási tárgykör mellett, a menekültügyre vonatkozó nemzeti szabályozást is hangsúlyosan érinti. Hazánk az Európai Unió tagállamaként alakító részesévé vált a közös európai menekültügyi politikának, ugyanakkor kötelességünk annak biztosítása, hogy nemze ti jogunk megfeleljen az Európai Unió jogforrásainak. Az Unió a menekültügyet az amszterdami szerződéssel a közösségi jogalkotás szabályozási tárgykörébe emelte. Az Európai Tanács tamperei és hágai programja célkitűzéseinek végrehajtása érdekében az Unió m enekültügyi tárgyú jogalkotása jelentősen felgyorsult, és ugrásszerűen megnőtt a harmonizálandó közösségi joganyag mennyisége. A hatályos menedékjogról szóló törvény részben eleget tesz a közösségi irányelvekben foglalt követelm ényeknek, a jogharmonizáció azonban több tekintetben késedelmet szenved. A menekültkénti elismerés feltételeinek minimumszabályait megállapító úgynevezett kvalifikációs irányelv - amely a 2004/83/EK tanácsi irányelv egyébként - átültetésének az elmaradása miatt az Európai Bizottság a közelmúltban kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben, melynek eredménye akár súlyos pénzbírság kiszabása is lehet. Erről államtitkár úr is említést tett már. Magyarországnak tehát elemi érdeke, hogy jogharmoniz ációs kötelezettségének minél előbb eleget téve megelőzze az Európai Bíróság általi elmarasztalást. Az új menedékjogi törvény megalkotását az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek maradéktalan teljesítése mellett a hatályos törvény alkalmazásának t apasztalatai is indokolttá teszik. A javaslat a menekültügyi eljárás gyorsabbá, hatékonyabbá, korszerűbbé tételével a közigazgatás szolgáltató jellegének erősítéséhez is hozzájárul. A javaslatban a közösségi joggal összhangban kiemelt szerep jut az elismer ésüket kérők jogait biztosítani hivatott garanciális szabályoknak, ugyanakkor hathatós eszközök állnak rendelkezésre a menedékjog intézményével visszaélő személyekkel szemben is. Az anyagi jogi szabályok körében talán legjelentősebb újdonság az oltalmazott i kiegészítő védelmi jogállás megjelenése. Az európai uniós jogalkotási kötelezettség nyomán létrehozott oltalmazottkénti elismerés betölti a genfi egyezmény szerinti menekültstátus és a befogadotti jogállás közötti szabályozási űrt. A javaslat szerint olt almazottként kiegészítő védelemben részesül az a külföldi, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelemnek, így különösen halálbüntetésnek, kínz ásnak, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek lenne kitéve. Az oltalmazotti jogállás a közösségi követelményekkel összhangban az elismert menekültek jogállásához megközelítő státust biztosít a külföldi részére. Ha törvény vagy
