Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZÉP BÉLA, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
3007 elutasítja. A kérelmek elbírálása körében a legfontosabb újításk ént az eljárás két szakaszra bontását kell említenem. Az előzetes vizsgálati eljárásban mérlegelést nem igénylő, objektív tényezők mentén kerül sor a menedékjog intézményével visszaélők kiszűrésére, és ennek következtében az eljárás második fázisában a men ekültügyi hatóság nagyobb figyelmet szentelhet az érdemi vizsgálatra alkalmas kérelmekre. A javaslat a magyar menekültügyi szabályozás történetében elsőként, a közösségi jognak megfelelően, gazdag példálózó szempontrendszer felállításával nyújt segítséget a jogalkalmazónak a kérelmek érdemi vizsgálatához. Ha e szempontokat az irányelvek előírásainak megfelelően valamennyi tagállam megjeleníti nemzeti jogában, az hozzájárul az Európai Unió azon célkitűzésének megvalósításához, hogy az elismerés iránti kérelm ek értékelése azonos mérce alapján történjen. A javaslat a hatályos törvénytől eltérően nemcsak az elismerés visszavonására okot adó körülményekről, hanem, jogharmonizációs kötelezettségnek eleget téve, magáról a visszavonási eljárásról is rendelkezik. Az eljárás speciális jellegére tekintettel elkülönült szabályozást nyer a menedékeskénti elismerés. Az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek kérelmének elbírálására rövidebb határidőn belül, egyszerűsített eljárásban és szempontrendszer alapján kerül sor. A javaslat szabályozása szem előtt tartja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtésének követelményét. Tekintettel arra, hogy az említett törvény, röviden a Ket. a menekültügyi eljárásban szubszidiáris jogszabályként alkalmazandó, mindazon esetekben, amelyekben a menekültügyi eljárás specialitása indokolja, a javaslat a Ket.től eltérő rendelkezéseket állapít meg. Tisztelt Országgyűlés! A szabad mozgás és tart ózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény elfogadásával a jogalkotó már új fejezetet nyitott a magyar migrációs jog történetében. E falak között az ellenzéki padsorokban már akkor megfogalmazódott az új menedékjogi törvény megalkotása iránti igény, amely napjainkra jogharmonizációs kötelezettségünk miatt égető szükséggé vált. A menedékjogról szóló törvény elfogadása a külföldiekre von atkozó szabályozás megalkotásának és megújításának újabb mérföldkövét jelentheti. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Háztól a törvényjavaslat támogatását. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyű lés! Most a bizottsági álláspontok és az alkotmányügyi bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésre kerül sor, az elfogadott napirendnek megfelelően 55 perces időkeretben. Először megadom a szót Szép Bélának, az alkotmányügyi bizotts ág előadójának. Parancsoljon! Öné a szó, képviselő úr. DR. SZÉP BÉLA , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága mint első helyen kijelölt bizotts ág a tegnapi ülésén tárgyalta a menedékjogról szóló törvényjavaslatot. Az általános vitára alkalmasság tekintetében, mint tudjuk, a Házszabály 101. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a törvényjavaslat egésze vagy részei szükségességének és szabályozási elveinek, továbbá részletes vitára bocsáthatóságának megvitatásából áll. Ennek megfelelően sor került a vitában a törvényjavaslat szükségességét érintő kérdések felvetésére. Figyelemmel arra, hogy a menedékjogról szóló 1997. évi CXXXIX. számú törvény már t íz éve hatályban van, és az eltelt idő alatt nagyon fontos európai jogalkotásra is sor került, hogy mást ne említsek, négy olyan irányelv szabja meg a szabályozás irányát, egyben teremt szabályozási kényszert is, amely ezt a kérdést érinti, így nem volt vi tatható, hogy az ezeknek való megfelelés
