Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 22 (74. szám) - A menedékjogról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3006 A jogalkotónak szem elő tt kell tartania azokat a változásokat is, amelyek a világ és hazánk menekültügyi helyzetében az elmúlt években végbementek. A XXI. században a kormányzatok egyre nehezebben tudják humanitárius indíttatásukat és kötelezettségüket az ország szükségleteivel, illetve a politikai realitásokkal összeegyeztetni. Ebből adódóan a menekültvédelmet sajátos kettősség jellemzi: szolidaritást vállalni az emberiség legfenyegetettebb helyzetű csoportjaival, ugyanakkor megfelelni az e feladatra létrehozott nemzetközi rends zert érintő kihívásoknak. A Magyarországra menekülők számát és nemzetiség szerinti összetételét jelentősen befolyásolja a környező országok Európai Unióhoz történő csatlakozása, illetve a hazánkhoz közeli konfliktushelyzetek rendeződése. A menekültügy teré n mind nagyobb hangsúlyt kap a társadalmi és nemzetközi szervezetekkel történő együttműködés. A hatályos, menedékjogról szóló törvény kereteit az említett tényezők annyira szétfeszítik, hogy szükségesnek látszik egy új, a jól bevált megoldásokat fenntartó, ám a XXI. század menekültügyi jogalkotási igényeinek is megfelelő jogszabály megalkotása. Tisztelt Országgyűlés! Az új menedékjogról szóló törvényjavaslat tiszta, átlátható rendszerben állítja elénk a hazánkban védelmet kérő külföldiekre vonatkozó szabály ozást. A javaslat szerkezeti felépítése eltér a hatályos törvényétől, az általános rendelkezéseket követő önálló fejezetekben rendelkezik az elismerést kérő, az elismert menekült, az oltalmazott, továbbá a menedékes jogállásáról. Az eljárási rendelkezéseke t tartalmazó fejezetek tagolódásának logikája az anyagi jogi fejezetekéhez igazodik. Az eljárás közös szabályait a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre, majd a menedékeskénti elismerésre vonatkozó fejezetek követik. (11.40) A javaslat meghatározó újdonsága az oltalmazott jogállás bevezetése, amely a kvalifikációs irányelvben megjelenő kiegészítő védelem intézményét honosítja meg a magyar jogban. A kiegészítő védelem valójában nem más, mint a genfi egyezmény szerinti menekültv édelem leképezése a származási országokban súlyos sérelem veszélyével fenyegetett személyeknek. Ennek megfelelően az oltalmazott jogállása, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a menekültével egyezik meg. Az oltalmazott ágazati jogszab ályban történő megjelenítése éppen ezért csak akkor szükséges, ha valamely jogszabály az oltalmazott részére a menekülthöz képest eltérő jogokat és kötelezettségeket kíván megállapítani. Az eljárási szabályok megállapítása során szem előtt tartott legfonto sabb célkitűzés a hatékonyság fokozása, valamint az emberi jogok messzemenő tiszteletben tartása volt. A javaslat a menekültügyi eljárást úgy kívánja gyorsabbá és hatékonyabbá tenni, hogy az ne járjon az elismerését kérő jogainak az elérni kívánt céllal ar ányban nem álló csorbításával. A menekültügyi eljárásban számos garanciális szabály óvja az alapvető jogok érvényesülését. A javaslat már az alapelvek körében utal arra, hogy a nemzetközi emberi jogi dokumentumok a szabályozás alkalmazásának megkerülhetetl en hátterét képezik. Kiemelt jelentőséget tulajdonít a gyermek érdekének, a család egységének, valamint elismeri a sajátos szükségletekkel rendelkező személyek, a kísérő nélküli kiskorúak, az idősek, a fogyatékkal élők különleges bánásmód iránti igényét. G aranciális jelentőségű az a rendelkezés, amely szerint a kérelem vizsgálata mindenkor a kérelmező egyéni helyzetének értékelésén alapul. A javaslat kidolgozása során több társadalmi szervezet mellett nagy segítséget jelentett az ENSZ Menekültügyi Főbiztoss ágának közreműködése, akik gyakorlati tapasztalataikkal is hozzájárultak a szabályozás csiszolásához. A garanciák hangsúlyozása mellett a javaslat határozottan fellép a menedékjoggal visszaélni kívánó kérelmezőkkel szemben. Az e célt szolgáló legfontosabb intézmény az ismételt kérelmekhez fűződő halasztó hatály alóli kivétel meghatározása, amelynek értelmében azt a kérelmezőt, aki két sikertelen kérelem után nyújt be újabb elismerés iránti kérelmet, nem illeti meg az ország terül etén való maradás joga, továbbá nem jogosult ellátásokra és támogatásokra sem. Másrészt az azonos ténybeli alapon nyugvó ismételt kérelmet a javaslat szerint a hatóság érdemi vizsgálat nélkül
