Országgyűlési napló - 2007. évi tavaszi ülésszak
2007. május 21 (73. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
2860 közemberek, a hétköznapok emberei. Bár nem gondolom, hogy aszerint kell csinálni mindig és minden alkalommal a politikát, és úgy kell dönteni, hogy éppen adott pillanatban mi a többség véleménye, me rt ez nagyon sokszor félre is vezethet, de ebben a konkrét esetben azt hiszem, hogy az emberek ítélete, ha úgy tetszik, az orra nagyon jól működött. Ősszel valamennyi felmérés szerint a túlnyomó többség a rendőrség pártján állt, és azokkal nem értettek egy et, akik támadták a rendőrséget; és azt mondták, hogy igaza van a kormánynak, amikor nem engedi meg, hogy hatalmi célokkal rendelkezve nekimenjenek ennek a rendőrségnek. A rendőrség megerősítést kíván és védelmet. Ezt tettük. Most meg, azt hiszem, a többségnek igaza volt akkor, amikor azt mondta pár nap után, hogy lehet, hogy az egyikmásik ügy nem pont olyan, mint amilyennek kinéz első rálátásra, de ahogyan történt ez így egyben, ez megingatott bennünket abban, hogy vajon a re ndőrség mindig bennünket szolgále. És ha megingott a közbizalom, és azt helyre kell állítani, akkor annak egy pont után fontos feltétele - nem egyetlen és nem az utolsó, sok minden más is , hogy az ember azt kérje a rendőrség irányításáért felelős legbef olyásosabb, legnagyobb hatáskörrel rendelkező vezetőktől, hogy engedjék át az irányítást, az átépítkezést másoknak, ezzel segítve a közbizalom helyreállításának bonyolult folyamatát. Hogy a háttérben pontosan mi van, azt gondolom, érdemes lesz ezt a követk ező hetekben végiggondolni. Talán nem tanácsos, mégis azt mondom, nincs igazuk azoknak, akik csak rendőrségen belüli okokat keresnek - az is van. De nem lehet azt mondani, hogy a rendőrség csak simán tükörképe mindannak, ami kívül zajlik, ezért nem is kell vele foglalkozni. Mi történt az elmúlt jó néhány évben Magyarországon, mi történt a rendőrség környezetével? Az egymást követő kormányok mit tettek jól, és mit tettek rosszul? Talán érdemes feltenni ezt a kérdést is. Talán érdemes megvizsgálni, hogy mit á rtott a rendőrségnek, hogy a rendőrség szerepére vonatkozóan nemcsak hogy megingott, mondjuk úgy, az elmúlt ősszel a korábban alapvetően konszenzust élvező közös ítélet, hanem kettészakadt. Nem szeretném eltúlozni, de muszáj azt mondanom, számomra nem kéts éges, hogy ha egy testületről hónapokon keresztül azt állítják, azt mondják, hogy nem hazáját, nem a demokratikus Harmadik Köztársaságot szolgálja, hanem a politikai bűn szolgálóleánya, hogy a diktatórikus szándékok szolgálóleánya, akkor ez a rendőrség büs zkeségének, önbecsülésének nemcsak hogy nem tesz jót, hanem megingatja a rendőrséget. Azt láttam, hogy tudatos és félreérthetetlen szándék vezetett nagyon sokakat az elmúlt ősszel, hogy az egyébként, azt gondolom, alapvető feladatainak tisztességesen megfe lelni kívánó rendőrségről szégyenbizonyítványt állítsanak ki. Rendőrállamot kiáltottak, és megbélyegeztek egy egész testületet. Nem arról beszélek, hogy az intézkedések során történteke egyes jogsértések. Nem arról! Ma már azt valószínűsíthetjük, hogy egy es esetekben igen. A rendőrség egészéről beszélek. Arról beszélek, hogy micsoda felelősség egy testületről ilyen módon véleményt mondani. Hadd tegyek hozzá még valamit: most már ott tartunk, hogy a legnagyobb ellenzéki párt hét végén kiadott programnyilatk ozata, amelyet frakcióvezető úr jegyez, a következőképpen szól. Egy mondatát szó szerint fogom idézni: „A hatalom pedig hideg politikai racionalitással, erkölcsileg cinikus módon még az október 23ai Fidesznagygyűlést is szétverette rendőrségi eszközökkel .” De kérem! De kérem! Erre még a lehető legnyugodtabban is azt mondja az ember, hogy ez nem igaz. Ugye, tudjuk, hogy ez nem igaz? Mondják, mire jó ez? Mondhatom egyszerűbben is: ugye, tudják, hogy ez olyan hazugság, amelynek a mocska sajnos sokkal messzeb b fröccsen, mint az, aki ezt a hazugságot elmondja vagy leírja. Mondják, miért kell azzal vádolni a magyar rendőrséget több hónapos távlatból is, hogy széjjelverte egy politikai párt egyébként előre bejelentett és törvényesen megtartott tüntetését? A napná l is világosabb, hogy aki ezt írja, az nem mond igazat. A napnál is világosabb, hogy itt valakik bele akarják törölni a lábukat a magyar rendőrségbe. Persze, ezzel nem állítom azt, hogy a konkrét események és cselekedetek ilyen megjegyzések által felmenthe tőek. Ugyan, dehogy! Ugyan, dehogy! De azt állítom, hogy akinek
